Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-04-09
- 8 -ezek az elégedetlenségek, - nyilván aktivizálódott az ellenséges propaganda is és ennek a hatását is bizonyos mértékig lehet látni a párttagság aktivitása terén és a tagjelölt felvételeknél is. Tehát nyilván, ha az előrehaladásunkban problémák mutatkoznak, a párt vezető szerepe terén is problémák mutatkoznak. Nem alapvető nagy bajok vannak,szeretném kihangsúlyozni, de problémák vannak. A szövetségi politika óta a pártszervezeteink jóval nagyobb hányadát fordították munkájuknak arra, - véleményem szerint helyesen, - hogy a műszaki és általában az értelmiségi rétegeket megnyerjék és közelebb hozzák a párthoz. Mégis, ha megnézzük, az innen felvettek száma lényegében azonos szinten mozog, - de nem javul. Valahogy ez is kell, hogy figyelmeztessen bennünket olyan vonatkozásban, hogy helyes-e az a módszer, amivel mi e Rétegek között szervezünk? Nyilván arról van szó,- és ezt látják a párttagok is, - hogy itt sok szó esett és helyesen, a szektás nézetekről. Én egy ilyen revizionista, kispolgári szemléletnek tartom, hogy mi csak a szaktudást, az iskolai végzettséget néztük és nem kötöttük össze azzal, hogy az illető akarja es tudja is a munkásosztály politikáját végrehajtani? Véleményem szerint e kettő kell, hogy a mérce legyen a funkcióba állításnál. S itt lenne megint a mi szerepünk, mert ez nem a párt politikája, hanem a helyi politika. S itt láthatunk torzulást és ebből adódik, hogy a párthoz való közeledésben problémák jelentkeznek. Az egész pártmunka stílusában ezt érdemes lenne egy kicsit fejtegetni, hogy némi eltolódás következett be. A termeléssel való foglalkozás feltétlenül helyes és szükséges, - igen, de a pártszervezetek részéről szerintem kicsit a direkt módszerek adottak itt és nem elsősorban a pártpolitikai módszerek. Nekünk ma alapvető problémánk a termelékenység kérdése, s ez a konstruktőröknél dől el. Ha tehát ezek nem veszik figyelembe a termelékenységet, akkor utána már csak javítgatni lehet. Tehát a pártszervezeteknél elsősorban a konstruktőrök között végzett munka, a tagjelöltté nevelő munka kell, hogy legyen, ha a termelékenységnel előbbre akarunk menni. Tehát itt is súlyozni kellene a konstruktőri és a technológiai szervekben a dolgokat, mert úgy érzem, elég jócskán vagyunk ezeken a területeken lemaradva. A másik ilyen kérdés a mérce lenne. Nagyon kellene itt a mércére vigyázni. Durván mondva: esetenként 50 %-kal gyengébb, vagy erősebb elvtársak kerülnek a pártba az egyes helyeken tekintve. Ismerve a telefongyár! mércét és a geofizikai mércét, nagyon nagy a kettő között a különbség, és mégis azt kell mondani, hogy mégis helyes. Nagyon helyes amit a Telefongyárban alkalmaznak, de nyilvánvaló, hogy a helyi kommunisták jó és helyes belátásán, megítélésén múlik és rendkívül széles lehet a skálája annak, ahogy a pártba be tudnak jutni az elvtársak. Azt hiszem, nem tévedünk abban, ha azt mondjuk: van$y-két sajátossága a magyar párt történetének és 1945. után is volt. Az igaz, hogy a.tudatos elvtársak mellett egy csomó jóindulatú, szimpatizáns elvtárs került be, s ezeket az elvtársakat a pártban kell nevelni. Azt hiszem, ez a folyamat még tart ma is. Egy tekintélyes hányada a párttagoknak-véleményem szerint még ma is - nem tudatos elem. Éppen ezért nekünk kellene foglalkozni azzal, hogy nem biztos az, hogy a párt politikája a pártban is osztatlan megértéssel, egyetértéssel találkozik.
