Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-01-29
A leterheléssel kapcsolatban: a pedagógusok egyrészt saját magukat terhelik le a különóra vállalással. A középiskolai pedagógusok jövedelme a különböző esti és<levelező tagozatokkal együtt 3600 Ft körül van. Igaz, hogy ez sok többletmunkát is jelent, de ez jelenleg azért is szükséges, mórt ha most feltöltenénk a létszámot, néhány év múlva pedagógus lultengés lenne a kerületben. A pártélettel kapcsolatban látok olyan problémát is, - bár talán ez is összefügg a leterheltséggel, - hogy pl. az István és az ígressy gimnázium nem tartott pártnapot a vezetőségválasztó taggyűlés óta. így nem tudja megfelelően befolyásolni a nézeteket. Másrészt sok fiatal van, akik most kerültek ki az egyetemről és ezekkel többet kellene foglalkozni pártépités szempontjából is. indezek mellett elmondható, hogy a mi középiskoláink összességében nem végeznek rossz munkát. Ezt bizonyítják a számok is. Pl. az István gimnáziumból 116-an jelentkeztek egyetemre és ebből 100 gyereket felvettek. Ez azt mutatja, hogy nem folyt rossz munka ebben az iskolában. Fokozatosan kerületi viszonylatban ki fog egyenlítődni a színvonal, mert a magasabb átlageredményü gyerekeket egyenletesebben osztjuk el a kerület gimnáziumaiban. Ágoston elvtárs; A veze-tőselválasztó taggyűléseken igen sok tapasztalatot szereztünk a középiskolai pártszervezetek vonatkozásában és ezeket dolgoztuk fel a jelentésben. Probléma, hogy 6 középiskolánkat 5 felügyelet szerv irányitja. így a Pártbizottság elgondolásainak mindegyik főhatósággal történő egyeztetése nagyon nagy gondot jelent és sok időt igényel. Elmondhatom, hogy a NIM-el jó az együttműködés, de pl. a Földművelésügyi Minisztériumra ez már nem mondható el a mezőgazdasági technikummal kapcsolatban. Az is megállapítható, hogy a főhatóságok pártszervezetei nem tudnak hatékony segítséget adni. A tanácsi felügyeletü iskolákban sokkal kevesebb °a probléma. Az oktatás központúságot nagyon nehéz feloldani. Az egyetemekre való felvételeknél is az oktatás központúság uralkodik és a KIöZ- ben végzett tevékenységet nem veszik figyelembe. A szakmai vonatkozásban kiváló tanároknál nem minden esetben van megfelelő ideológiai alap. A társadalomtudományokat tanitó tanároknál viszonylag előnyösebb a Helyzet ezen a téren, de a kommunista tanárok alacsony létszáma a természettudományos tárgyaknál igen nagy problémát jelent. A technikumokban jelentkező "létbizonytalanságnak" olyan okai is vannak, hogy a ranárok nem tudják, hová kerülnek. Az Ibi technikumban az a probléma, hogy J-4 embernek megígérték, hogy átkerülnek a felsőfokú technikumba, a többi 45-nek nem mondtak semmit. Ezek a problémák abból adódnak, hogy a felsőbb szerv nem foglal állást. Mindezekből különböző személyi viták fakadnak, de ezek eldöntése a főhatóságok dolga. A szakközépiskolák jövőjével kapcsolatban a rangsorolás nagyon kedvezőtlen helyzetet teremtett. Ez a kérdés jelen pillanatban rendezés alatt áll. Két tipusu iskola kialakítása várható: az egyik a továbbtanulást célzó gimnázium, ahová a jó felkészültségű gyermekeket javasolják, a másik pedig a szakmát adó szakközépiskola lesz. A főiskolák szaporítása helyett Lehat a jelenlegi technikumok fognak szakközépiskolává átalakulni.
