Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-01-29
Magát azt a nézetet, hogy jobb pártonkivülinek lenni, külön ideológiai kérdésként kellene alaposabban feldolgozni. Ezeket a nézeteket világnézeti, filozófiai alapon kellene megmagyarázni. A jelentésben felvetett ideológiai nézetekkel kapcsolatban nekem is az a véleményem, hogy ne foglaljuk ezeket a problémákat ezekbe a fogalmakba, mert ah önkényeskedés nem egzisztencializmus, hanem polgári elmélet, ami eléggé divatos és jellemző. Ezeket a jelenségeket nevezzük véleményem szerint egyszerűen individualizmusnak. Ha a kollektívától elszakadva, szubjektiven akarnak megoldani problémákat, nem értik meg a nevelés központúság elvét és az oktatás központúság elvét vallják, ezt nem lehet egyszerűen elidegenedésnek nevezni. Itt a helyes pedagógiai elvek meg nem értéséről van szó. Van, amikor az egyén kezdeményezésének is nagy szerepe van, de tisztázni kell, hogy az egyéni eredmények váljanak a közösség tulajdonává is. Ha felülről valami rossz intézkedés jön és azt valaki úttörő munkával helyes vonalra tereli, akkor azt kell megvalósítani az egész nevelői közösségben. Ez egyébként a kutató munkára is jellemző, hogy valaki egy jó módszert talál ki, de azt nem adja tovább, hanem elrejti,. A pedagógusok anyagi érdekeltsége igen égető kérdés, mert ez az összes probléma egyik kulcskérdése. Ezzel függ össze a nagy leterheltség is. Helyeslem azt a kezdeményezést, hogy az iskolai patriotizmus elvét meg kellene valósítani. Fel kellene dolgoztatni egy-egy iskola történetét és azt továbbfejleszteni. Esetleg a kerületi tömegsizervezeleinkkel kellene patromáltatni egy-egy iskolát. Fülöp elvtárs: A szakközépiskola és az 5 + 1 oktatási formával kapcsolatban az anyag a jövő bizonytalanságát veti fel. Ezek nem túl régi oktatási Tormák és ez felveti azt a kérdést, hogy amikor tervezünk, csak a pozitívumokat emeljük ki és nem beszélünk a várható problémákról, uyakran előfordul, hogy egy következő stádiumban már felmerül, ho^y nem volt helyes a szervezés és mi lesz a jövője. Ilyenkor a konkrét elemzésnek kellene előtérbe kerülni. Ebben az esetben pl. a Művelődési Bizottságnak lehetne olyan feladatot adni, hogy vizsgálja meg, mi az, amiben a "helyi hibák miatt nem tudunk előbbrejutn|, vagy mi az, ami elhibázott intézkedésből keletkezett. Ezt kerületi vonatkozásban egészen konkrétan me^ kellene vizsgálni, hogy ha jön egy általános rendelkezés, akkor állást tudjunk foglalni. Eomlö elvtárs: Á helytélén nézetekkel úgy kell szembeszállni, hogy valóban jobb legyen párttagnak lenni, mint pártonkivülinek.Ennek a feltételeit kell biztosítani a középiskolai pártszervezetekben is. Bajnai elvtárs: Az utóbbi időben igen ritka, hogy bármilyen vonatkozásban a fejlődést ly57-hez viszonyítjuk, felvetődött bennem, hogy mi az oka annak£ hogy ez a jelentés ezekhez az időknöz tér vissza. Ha az volt a cél, hogy bemutassák, hogy itt "szakállas” problémával állunk szem- De, ilyen vonatkozásban ez érthető, a fejlődés üteme nem kielégítő és a Kerületi Pártbizottságnak nagyobb figyelmet kell fordítani ezekre a problémákra. Az anyag a problémákat úgy tükrözi, hogy ön-
