Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-10-09

legyen, hogy operatívan reagáljunk a dolgokra, tudják az emberek, hol olvashatnak el kérdéseket, hol kaphatnak megfelelő felvilá­gosítást. Nyíltan beszéljünk és értelmesen Magyarázzunk meg dol­gokat . Az anyagban is sze.repel és általában az egész pártmunkában is probléma, hogy a taggyűlések néha termelési kérdésekkel foglal­kozó tanácskozások. Ez jó is, meg rossz is. Pozitív az, ha ter­melési kérdésekkel foglalkozik, de hogy hogyan foglalkozunk ezzel, az dönti el. Kert ha azt nézzük pl. hogy miért rossz a munkafe­gyelem, akkor ez már politika. S erre is meg kell tanítani a párttitkárokat, a pártszervezeteket. Annyit foglalkozunk a terme­léssel és mégis mennyi probléma van előttünk, állítom, azért, mert nem jó oldalról állunk rá. Elmondjuk sokszor, de nem jól csináljuk. Az anyagban még egy dolog van, a pártmunka mai tartalma, s hogy tisztázni kellene ezt. Itt is van valami összekeveredés, úgy érzem. A Szervezeti Szabályzatban az van, hogy a párttagság egyik felté­tele, hogy saját alapszervezetében valamilyen munkát mindenki végezzen. Ebből a szempontból nézve én azzal vitatkozom, hogy a gazdasági munka is lehet pártmunka. Az igaz, ha egy brigadtagnak azt mondjuk, hogy 1 évig foglalkozzál J emberrel, tanítsd meg tisztességesen dolgozni, ez pártmunka, mert ezzel a pártszervezet megbízta, de, hogy tisztességesen dolgozzon, ez a kötelessége, mert ezért kapja a fizetését. Ha a gazdasági munka is pártmunka, akkor ő miért kommunista? Hogy kommunista, ezt jelenti, hogy pluszt is vállala, hogy harcolni is kell az eszméért. Nem szabad tehát, véleményem szerint, itt elmosni a különbséget. Hogy a pártmunka, a társadalmi munka valami pluszt is jelent, abban igazuk van az elvtársaknakp hogy nem szabad formálisnak venni, mert ez sok esetben olyan területe is lehet a gazdasági munkának, ami már pártmunka, de nem szabad mechanikusan venni, hogy ha valaki ter­mel, az már pártmunka. Értelmiségi területen - nem általánosítani akarok, - de mint tünet, mint tendencia az van a visszahúzódás és a szakmai felé fordulás. Ennek véleményem szerint az az oka, hogy a politikai képzésnek nincs becsülete. Ez konkrétum, bár nem általánosítható. A pártiskolákat ner veszik a gyakorlatban sehol figyelembe, de ha bármilyen állami iskolát végzett, azt nyilvántartjak, figyelembe veszik a fizetésemelésnél, stb, stb. Fel kell figyelni arra, ha a pártoktatás, vagy a politikai oktatás stagnál, mert utána vagy fejlődés, vagy visszaesés következik. S ha már csökkent valamit, akkor feltétlenül figyelni kell erre. S még ez. a passzivitás, - a hangulatot illetően én azt tapasztaltam, hogy van valami nyugtalanság a párttagságban. Sok esetben, úgy érzem, az erkölcsi megbecsülésről van szó, nem mindig az van, hogy nem találja meg a számítását és azért kedvetlenedebt el. Én úgy érzem, hogy amit a jelentés felvet problémákat, ez nemcsak a XIV.kerületi problémák, hanem az egész pártéletben más-más oldal­ról, de felmerülnek. S itt azt volna érdemes és kell meglelni, hogy mi az, ami ezekből a kérdésekből kiujul, vagy előrevisz egy lépéssel. Bajnai elvtárs: A vita és a vázlat alapján is felvetődig, hogy egy-egy .részproblémával nem kellett volna foglalkozni és kicsit offenzivebben hozzányúlni az egyes kérdésekhez. Szeretném ezért javasolni,hogy a PB ülésen az általánosan jelentkező kérdések egy alaposabb elemzést kapnának. A Budapesti PB részéről is ugyan­ezeket a kérdéseket vizsgálták nálunk a Telefongyárában.

Next

/
Thumbnails
Contents