Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-10-09
A tapasztalataimat szeretném elmondani arról, amikor az egyik titkári csoportot vezettem, hogy mennyire nem lehet az ilyen szélsőséges példák alapján következtetést levonni. Az egyik titkár elvtárs pl. elmondta, hogy a párt szövetségi politikájának alkalmazása terén nem lesz-e probléma, hogy pártonkivüli is lehet személyzeti vezető. Megkérdeztem, rogy náluk ;.ártönkivüli-e a személyzeti vezető,- azt mondta, náluk nem. Ilyen kérdéseket vitatni, nagy gondot fordítani olyanra, ami nem is probléma, nem is az életből vett probléma. Egy másik elvtárs felvetette, hogy volt náluk egy fiatalember, akit kizártak az egyetemről az 56-os viselkedése miatt és később mégis visszavették az egyetemre, lakást is kapott, majd visszament az üzembe. De nem látják azt, hogy ez egy kivételes eset csak, amit nem lehet általánosítani. Úgy-érzem, hogy arra kell nevelni a pártszervezeteinket, hogy ne ilyen kirivó példákból vonjanak le általános következtetéseket. Emellett meg kell mondani azt is, hogy ezek a problémák nagy befolyásuak, mindenki szélesen tárgyalja. Pártszervezeteink munkáját a £ő kérdésekre, az üzemi dolgozók széles rétegeire vonatkozó problémákra kell ix'ányitani. Lajtai elvtársnő: Engedjék meg az elvtársakj hogy egy-két szót" én is mondjak, annál is inkább,mert a pártegység kérdését most minden területen nézzük s néhány tapasztalatot én is szereztem, igaz, főleg értelmiségi területről. Ez nagyon aktuális és éx'dekes kérdés. Hogy mit jelent a pártegység kérdése, azt hiszem, ezt itt nem kell magyarázni. Ha abból a szempontból nézzük, hogy a pártegységet úgy fogjuk fel, hogy az egység és a vita az egyazon dialektikus, fogalom, akkor van, - ha pedig abszolút egységként fogjuk fel, akkor nincs vita. Holott az alapvető tétel, hogy az egység maga vitában teremtődik meg és az egység vitákat szül. Elég sok vita van most és én azt hiszem, nem is várható, hogy a jövőben kevesebb lesz. Egy jó, hogy nem mindig ugyanazokat a kérdéseket vitatjuk. Ez mutatja,hogy van előrehaladás, mert egy sor kérdést mindig sikerül tisztázni. A vitáknak objektiv alapja van. A sajátos, objektiv gazdasági helyzetünkből is következik, hogy vannak ellentmondások a társadalmunkban, a nemzetközi munkásmozgalomban, amik hatnak az emberekre. Azután, hogy a társadalmunkban különböző polgári, kispolgári hatások is érvényesülnek. De a pártmunkára vonatkozóan is le kell vonnunk néhány tanulságot. Ma már általános kifejezésekkel, frázisokkal nem tudjuk vinni a pártmunkát. Ha ebből az összefüggésből nézzük, akkor meg kell néznünk, hogy'a pártmunka iránt milyen igényeket támaszt ez a helyzet. A nagyobb baj talán ott van, hogy nem mindig vagyunk készen a vitára, vagy nem mindig tud vitatkozni az a pártmunkás, mert ninc muníciója. S it.t van szerepe a pártszervezeteinknek. Mindenütt felmerül a tájékoztatás kérdése, s erre, véleményem szerint fel kell figyelni. Nagyon fontos dolog az alapszervi szint. Az a helyzet, hogy ott, ahol eldőlnek a dolgok, akik a pártonkivüliekkel naponta beszélgetnek, vagy teljesen leegyszerűsítve foglalkoznak az egyes dolgokkal, vagy elhallgatják. Valahogy a kommunisták nem tudnak ebbe a helyzetbe beleilleszkedni. Azt kellene véleményem szerint megnézni, hogy hogy vannak felkészítve a páx’tszex-vezetek arra, hogy a napi problémákra választ adjanak. Meg lehet beszélni a román kérdést is. Azt mondják, nem lehet a kényes kérdést felvetni a taggyűléseken. Ha nem azokról a kérdésekről beszélünk, ami az embereket érdeklik, akkor biztos, hogy a taggyűlés unalmas. Állítom, hogy a pártmunkában • ez nagyon;? fontos oldal, hogy ténylegesen az infoxmiáció megfelelő
