Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-08-14
10 -A következő kérdésem, hogy a műszaki gárda hogyan foglalkozik a műszaki kérdésekkel. Mert ez sem tűnik ki az anyagból. A javaslatban is szerepel, hogy lehetőség szerint elő kell segíteni a mérnöki munka hatékonyságának fokozását, hogy elsősorban azzal foglalkozzanak, - tehát lényegében növelni kell a mérnökök mellett a,technikusok számát. De ehhez elengedhetetlen az anyagi érdekeltség megteremtése. Talán az illetékes felsőbb szervek, a minisztériumok felé is jelenni kellene, hogy milyen problémákat látunk ilyen vonatkozásban és milyen javaslatokat tudunk a téren mondani. Szikes,elvtárs: Kétségtelen, hogy sokkal nagyobb a tekintélye a műszaki fejlesztésnek, mint a korábbi években volt. Mégis, jrag^E van egy pár probléma, amivel úgy gondolom, érdemes foglalkozni. Az egyik az, hogy van olyan szemlélet., hogy ha a vállalat a mutatóit teljesítette, ha a műszaki fejlesztés vonalán le is maradt, azt nem tekintik lemaradó vállalatnak. Véleményem szerint a mutatók teljesítésével egyenlő fontossággal bir a betervezett műszaki fejlesztések teljesítése is. Néhány szót a világszínvonallal kapcsolatban. Jelenleg ennek mérése, megkozelitése ilyen módon történik, ahogy Kőmivés elvtárs elmondotta. Kevésbé van azonban lehetőség a gyártásfejlesztés vonalán erre. Sokszor a korszerű technológiáknak gátat szabnak kohászati termékeink is. Még egy nagyon fontos tényező a sorozat, illetve a darabszám. Éppen ezéi’t törekedni kellene a gyártmányfejlesztések szűkítésére, ugyanakkor a sorozatok nagyságának a bővítésére, mert ez adna lehetőséget a korszerűbb, jobb technológiák alkalmazására, másrészt, hogy legalább a barati államok hasonló, korszerű gyártmányt előállító üzemeibe el lehetne látogatni az ezzel foglalkozó szakembereknek. A gyártási idő nagyon hosszú valóban, s két éve megjelent egy rendelet, amely kimondja,hogy prototípust ,”0’-szériát külföldi vásárra kivinni ,ill. értékesíteni nem lehet. Kétségtelen, hogy sok kiforratlan gyártmány került is ki külföldi vevőhöz, de mégis kellene módot találni arra, hogy ez az idő megrövidüljön és a rendelet hatása ilyen mértékben ne gátoljon. Van egy műszaki fejlesztési tervük a vállalatoknak, amely meghatározza, hogy mikorra kell a prototípusnak elkészülni, s a '’0”-szériának, azonban nem *:foglalkoznak ezzel túlságosan, s nem minden esetben tartják azt be. Véleményem szerint helyes volna e kérdéssel is foglalkozni. Amit Belágyi elvtárs mondott, egyetértek, hogy nem ösztönzi a vállalatot a létszám-meghatározás arra,hogy a kísérleti műhelyében minél töob ember legyen. Helyes volna erre is valamilyen módot találni, hogy ez ne befolyásolja a vállalat termelékenységi mutatóját. r Kikillai elvtárs: Az Aluminiumgyárban meghonosodott, hogy ilyen témákhoz a külker, vállalat instruktorát is meghívták és már előre egyeztetni tudták az igényeket és lehetőséget az exportra készülő cikkeknél. Itt szeretném megemlíteni, hogy nem ritka azonban a külker, vállalatok részéről, hogy úgy vetik fel, ha nem tudjátok vállalni, akkor egy nagyobb jelentőségű cikk gyártásától is elestek. Ezzel szorítják a vállalatokat olyan cikkek gyártására, ami nem a vállalatnak, sem a népgazdaság szempontjából nem előnyös. Kérdésként feltettem, hogy a $0 uj gyártmányból mennyi válhat fő profillá. Itt az a hiba fordulhat elő szerintem, hogy mi feltüntetjük, hogy mennyi uj gyártmányt vezettek be, de a következő évben esetleg azt kell megállapítanunk, ho^y ezekből egyáltalán nem rendeltek. Éppen azért javasolom megnézni, hogy a műszaki fejlesztési alapot helyesen használták-e fel, a kívánt célt és eredményt elérte-e? S ezt menetközben is figyelni kell.
