Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-04-11
14 -Virág elvtárs: Az anyagot én olyan vonatkozásban, ahogy itt a témát feltárja, jónak tartom és úgy gondolom, hogy jelen esetben, mivel ez egy nagyobb szabású munkának az előkészítése, nem látom, veszélyesnek, hogy szét van választva az ideológiai és a kulturális munka." Emellett egyetértek azzal, amit Felcsuti elvtárs mondott, hogy a fejekben, a tudatunkban mindkettő együtt van és ez adja talán a legnagyobb problémát, amit itt vitatunk. A mi világnézetünknek, és egyáltalán a mi társadalmi életünknek van egy igen nehéz területe, s ahhoz, hogy mi a szocialista társadalomban el tudjunk igazodni, nagyon sok ismeretre van szükség. Kern, lehet materialista világnézetű ember az olyan, aki a legalapvetőbb általános műveltséggel nem rendelkezik. És ez,a legfontosabb része a mi világnézetünknek. 8 itt szeretnék reagálni a Németh László cikkével kapcsolatos véleményre. Én is elolvastam és beszéltünk róla. Megmondom őszintén, hogy vele szemben ki merjek állni és vitatkozni, ilyen bátorságom nincs. Azon túl, hogy szóban elmondom, amit helytelennek látok benne, - esetleg, hogy cikket Írjak róla, - nem lenne bátorságom. Az Uj Írást olvassa vagy 50 ezer ember, de nem biztos, hogy mindenki elolvasta azt a cikket, s emellett inkább értelmiségiek olvassák. S itt felvetném azt is, hogy a TV-t megnézi másfél, kétmillió ember, a TV müsorpolitikájaval mégsem foglalkoznak annyira, nem kritizálják olyan átfogó jelleggel, mint ezt a 20-50 ezer példányszámban megjelenő folyóiratot. Ez is rejt magában egy nagy veszélyt, mert több millió emberhez szól egyszerre. A mi világnézetünk ismerét-anyagának a terjedelmében óriási fejlődés történt. A tankönyvek és amit a társadalomnak nyújtunk ismeret-anyagot, tartalmában és mennyiségében is nagy. Addig nincs is baj, amíg meg kell valakit tanítani valamire, tudjuk, hogy mit kell előbb megtanítani, hogy a következőt megértse. De vajon tudjuk-e azt, hogy a szocialista erkölcs által követelt tulajdonságokat milyen sorrendben fejlesszük és milyen módszerekkel? A kérdés az, hogy mikor és melyik rétegnek mit és, hogyan lehet tanítani. Van olyan felnőtt, akinek pl. az etikát még nem lehet tanítani, de már van olyan 18 éves fiatal, akinek már lehet tanítani, - hogy csak egy példát mondjak. Vagy pl. a Telefongyárban részt vettem a VB ülésen, ahol helyesen elmondották a fiatalok nevelésével kapcsolatban, hogy mit kell csinálni, - de, hogy hogyan lehet elérni, ho^y betartsa a 8 órai munkaidőt, vagy hogyan viselkedjenek egymással szemben? Ez a kérdés. Tehát mindenütt motiválni kell. De ezt a motivációs bázist hogyan teremtsük meg? Azután az, hogy olyan érzelmi alapokat kellene teremteni, hogy később egy-egy témában tovább is tanuljanak, vagy egy-egy témánál ne álljanak meg, hanem keressék, kutassák a hozzá tartozó anyagokat, irodalmat és abban elmélyedjenek, özeket ki kell alakítani. Ez a mi nagy problémánk. .agy érdeklődéssel tekintek a PB ülés elé, mert ilyen viták után ami kialakul, ha jól meg tudják csinálni az elvtársak, ez nagyon hasznos lesz. í.'ég annyit, hogy a párt teljes egészében nem vállalhatja magára ezt a szerepet, hogy az egyes emberek elmenjenek c-s megnézzék pl. a Nozsddtemetőt. <■’ itt akkor az is felmerül, hogy a pártnak meddig kell elmenni, milyen mélységig kell ezt a munkát végeznie. Csányi elvtársnő: Azt gondolom, hogy itt nyilvánvaló, a PB-nek, "és a kulturalís bizottságnak vannak olyan feladatai, ami itt kijött, hogy mit ne csináljanak, milyen könyvekkel nem kellene foglalkozni. Számolni kell azzal, hogy akármilyen módon fogjuk ezt a területet^ vinni, az embereket mégis rengeteg más hatás is fogja érni. 15
