Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-04-11
12 Ciák elvtárs? Ahhoz a részhez, hogy ■» szocialista tartalmat adni. Igaz, hogy a fejekben az ideológiai és a kulturális munka egy, de ha mi ebből profitálni akarunk lefelé, akkor ehhez ez az anyag nagyon jó. Sok problémát vet fel, amikből adódik bizonyos fokig, hogy merre is kell menni az elkövetkező időben. Ezért az a javaslatom, hogy az első részével kellene nekünk mélyebben foglalkozni, az adott helyzetből kiindulva. Azt mondta Félcsuti elvtárs, hogy meg tudják érteni a berlini, a brazil helyzetet. Én azért még azt sem mondanám, hogy mindenki érti. De nem is ezzel kezdeném, hanem azzal, hogy a politikai műveltség, az általános és a szakmai műveltség ; innen adódik azután, hogy hogyan is értékelem az adott müveket, mint a Hattyúdalt, stb. A Hattyúdalról az egyik kritikus ezt Írja, a másik azt. Hogyan tudja akkor megmagyarázni az az alapszervi párttitkár, amikor ott sincs kialakult vélemény? Nekünk elsősorban éppen ezért az első részt kell propagálni és szilárdítani az emberekben, ami lényegében az eszmei offenzivának a megindítása. A szocializmus építésének problémái pl. olyan világosak az emberek el*őtt? Meg kell mondani, hogy nem. Azután a szocialista erkölcs, a nacionalizmus, stb. kérdése. Nem a munkások harcolnak azért, hogy pl. túlórázzanak, hanem mi erőltetjük, hogy túlórázzanak. Azt sem lehet általánosítani, hogy a munkás kplal, de kocsit vesz. Ez inkább a kispolgári szemlélet. Nem helytelenítik ma már a KGST szerepét, jelentőségét többségében, sőt egy egészséges türelmetlenség van, hogy minél előbbre menjünk. Persze, amikor profil átadásáról van szó, s ez érződik az egyes dolgozók fizetésében, akkor nem nagyon lelkesednek azért, hogy a termelő erőket vonják össze. Tehát nekünk alapvetően a termelő erők szilárdságát kell megvalósítani, s csak azután tudunk olyan kérdésekkel foglalni amiket Félcsuti elvtárs felvetett. Ismétlem, hogy véleményem szerint elsődleges az ideológiai, eszmei harc problémája, főképpen a tartalmi oldalról, amit felvetettél Félcsuti elvtárs, ez hiányzik. Egy sor módszert alkalmasnak az üzemi pártszervezetek, itt vannak pl. a szocialista brigádok. Vagy a könyvtár irányítás. Csináltunk olyat, hogy meghívtunk írókat, művészeket az üzembe, de meg kell mondani, hogy filmsikerrel. Nem tudom, ,hogy ezt a formát vegyük ismét elő? Nem így kell az íróknak, a művészeknek az életet megismerni. En csak azért vetem fel ezeket, hogy vigyázzunk, ha ilyen nagy, országos jelentőségű problémát teszünk a pártszervezetek vállára, ebből nem mindig lesz jó dolog. Ha én az ideológiai munkát teszem elsődlegessé, tisztábbá teszem az eszmei gondolatmenetet, akkor a többivel sokkal könnyebb szembeszállni. Az ideológiai problémák tartalmi oldalánál vagyok türelmetlen, ezt kell meghatározni a VB-nek. Van kulturális élet az üzemekben. Ugyankkor a másik oldalt is figyelembe kellene venni, amikor a felsőbb propagandát, a kulturális műsorokat kritizáljuk. Ott van pl. a rádió ifjúsági műsora, ahol jó hatású, meleghangú, lírai verseket ismertetnek. Nem minden a Németh László. Vagy nem kell nekünk a Keleti Mártont kihívni, hanem hívjuk xi a fiatalokat és bátoricani, dicsérni, hogy ezt és ezt jól csináltátok. Nagyon egyetértek azzal, amit felvetett az ateista propagandáról Ve lesüti elvtárs. ‘ekem is az a véleményem, hory ne hátrafelé menjünk a népi-nemzet' egység gondolatából kiindulva. ezt tényleg lehetne a felsőbb szervek felé is jelenni, hogy nemcsak a direkt, hanem az indirekt vonalával sem foglalkozunk, s kéz' enek emelkedni a vallásos egyházi szei'tartások, esküvők, stb.
