Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-04-11
- 10 -Csak ma már ne. önképzős szinten, hanem a kor követelményének megfelelő szi.uen kellene lennie. A politechnikai képzése az embereknek,nemesaz az uj generációra vár, hanem sokat kellene tenni ennek érdé .ében ott is, ahol az elvi és gyakorlati kérdések e yütt szerepelnek, hogy a felnőttek képzését is elősegítené, nemcsak a fiatalokét. ágy-két szót a vitáról: azzal, hogy élesebben formázzunk meg egyes dolgokat, nagyon egyetértek. Nem merünk eléggé kiragadni jellemző problémákat és úgy odaállítani, ahogy talán a maja valóságában van. Sajnos, nagyon kevés tapasztalatom van a kerületből. Ami van, megpróbálom elmondani. 7an-e nyíltan olyan hang, hogy az értelmiség a vezető? Van. Én tanítok az esti egyetemen a kerületben és most tárgyaljuk az osztály, osztályharc kérdését. Egy értelmiségi elvtárs kereken megfogalmazta az értelmiség vezető szerepéről szóló mondatokat, ami még önmagában nem lett volna baj, de ott volt a baj, hogy senki nem vitatta. Nem tudom, olvasták-e Németh Lászlónak a Kortárs februári számában Írott levelét, amiben kétségbe vonja a pártnak a népiesekről hozott határozatát és azt mondja, ha 5-4 év óta behatolt ez a nyugati dekadens kultúra, akkor ennek az az oka, hogy a párt a népiesekre ütött és nem a nyugati dekadens kultúrára. Azt mondja, hogy ez 5~ik utas politika. Azóta megjelent Németh László cikkére három kritika és ezt a részét senki nem vitatta, s ez mutatja, hogy lenn és fenn is bizonyos problémák vannak az ideológiai éberség területén. S hozzájuk nagyon is közeláll az értelmiség vezető szerepéről szóló narodnyik tanítás. Ezeket azért említem, mert úgy érzem, hogy a kerületi jelenségek meglehetősen országos jelentőségűek. A nacionalizmus kérdése: természetesen egy ilyen anyag nem bonthatja ki egészen ezt a problémát, hely sincs rá. De úgy érzem, a szövegezés tömöx'sége félreértésre adhat okot. Az a megfogalmazás, hocy sok emberben keveredik a nacionalizmus a hazaszeretettel, ez legalábbis ideológiailag pontatlan fogalmazás, mert más-más forrásból táplálkozik a nacionalizmus és a hazaszeretet is. óz egy kicsit ahhoz közelit, amit éppen a nacionalisták úgy szoktak felénk tállalni, hogy a nacionalizmus valamiféle túlzó hazaszeretet. Holott ez nem igaz. A nacionalizmus burzsoá ideológia és a kettő nem békülhet, és nerc is fakadhat egy tőről. A nacionalizmusnak velejárója a xozmopolitizmus, amiről az utóbbi időben elfeledkeztünk, vagy nem hangoztatjuk. S ez a nyugati kultúra előtti hajbókclás, a nacionalizmus édestestvérének, a kozmopolitizmusnak a megnyilvánulása. ki tagadhatná, hogy általában az értelmiségben van ilyen nyugat-imádat vonás, és ha van, akkor ez kozmopolitizmus és nacionalizmus is. Hogy a KGST-nél a részleteket kifogásolják, - állitor , hogy ezek az elvet kifogásolják, s éppen azért a részleteket kifogásolják, mert nincs bátorságuk az elveket ellenezni. Lényegesen több anyag jelenik meg erről a sajtóban, mint eddig, s ez nagyon Jó, de még mindig kevés, és főleg a dolog elvi részénél is a párt felvilágosító munkájáról, nevelő műnk' járói van szó, annak megértetéséről, hogy ha a szocializmus internacionalista, nyilvánvaló, hogy a gazdasági része is internacionalista, - még ha a gyakorlati ut a maga nemében ellentmondásos is. A nacionalizmushoz még annyit, hogy van egy visszájára fordított nacionalizmus is, hogy sokat bírálják a románok gyakorlatát és negatív előjellel beszélnek erről a kérdésről, ez mutatja, hogy nálunk abban jelentkezik a nacionalizmus, hogy eltúlozzuk: azokat a problémákat, amik ott vannak, fagy amikor arról veszélünk, hogy a csehek milyen rosszul fogadják a magyarókat arról már kevésbé beszélünk, hogy a magyar turisták mii módon viselkednek ott
