Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-03-27

í- 2 Az önálló vállalatok gazdasági és mozgalmi vozetői az iparági föla­datok nagyságrendjót, a fejlődés irányát negyedévenként az Igazgató­ság vezetése által szervezett értekezleteken ismerték meg. A rendszeres tájékoztató a vállalati szemlélet visszaszorítását, az iparági szintű gondolkozás! mód elterjesztését, a vállalatok gazda­sági és pártvezetésének szorosabb együttműködését szorgalmazta. A helyes kezdeményezés a kitűzött célt non érhette el, mivel a válla­latok gazdasági és pártvezetésének'érdeklődési körét a vállalat köre­teit túllépő problémáit meghaladták. Ennek következtében állott elő az a helyzot, miszerint az azonos profilú vállalatok tormékoinok minősége, átfutási ideje, technológiai alátámasztása és a gazdasági mutatók alakulása egymástól az indokoltnál is nagyobb laórtókben al­tért o Az iparág rendszeres, ütemes fejlődése tehát nem. j olontetta egyút­tal azt is, hogy a'vállalatok előrelépése az általános fejlődéssel arányba lett volna. A beruházási eszközöket 9 vállalat - amelyek 14 termelő egységet foglaltak magukba - között kellett felosztani, ami önmagában is a rendelkezésre álló eszközök olforgácsolását jelentette. Ez akadály­ozta a műszaki fejlesztést és az egységes koncepció kialakítását. A vállalati szemlélet, melyet a területi pártirányi tás is támoga­tott, óhatatlanul gyengítette az Igazgatóság felügyelete alá tarto­zó vállalatok szervezeti egységét. A felvázolt .szervezeti formába tevékenykedő iparág átszervezésére 1963.VII.1-el került sor. A Gazdasági Bizottság határozata alapján az iparigazgatóság és vállalatai'összevonásra kerültek és megala­kult ipari nagyvállalatként az É.M.Épületasztalosipari és Faipari Vállalat. Az átszervezés jelentőségét iparágunkban is elsősorban termelési eszközök, valamint a beruházási és műszaki fejlesztési köretek és a szellemi erők koncentrálása jolontetto. Az átszűrve zó r z_o 1 kapcsolatos konkrét célkitűzéseink az alábbiak voltak: ’ .............................. Termel ó si fel adatok^. Központosított tormolósi feladatként jelöltük meg, hogy az egyes termelő gyárak profiljuknak és a magasépítőipari igényeknek megfe­lelően maximális terheléssel dolgozzanak és az adottságaiknak leg­megfelelőbb termékek előállításával foglalkozzanak. A központi ter­melés irányítással kiküszöbölhető a múltban oly gyakran előforduló vállalati sovinizmus, amely akadályozta annak az elvnek a kidomboro­­dását? miszerint minden tormekot ott kell termelni, ahol a legjobb adottságok vannak. Az első lépcsőben két'gyár kivételével előirányoz­tuk a központosított termelés irányítást. A l’avés Vaszonredénygyár és a Kőbányai ^gyár termelési föladata speciálisan elhatárolt ős egyen­lőre a két gyár központosított tarmolós-irányitása nőm járna elő­nyökké 1.

Next

/
Thumbnails
Contents