Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-03-13
8 -Csak felvetem, hogy a vita során esetleg vitassuk meg ezt a kérdést. A politikai ösztönzés kéx'déséről szeretnék még néhány szót szólni. Ez az ideológiai bizottságban nagy vitát váltott ki. Ugyanis Fóris elvtárs azt mondta, hogy a politikai ösztönző a meghatározó, az elsődleges és alapvető. Szerintem » s ebben később megegyeztünk, hosszas vita után, - az anyagi és erkölcsi és politikai ösztönzésnek a politikai jelentősége rendkívül nagy. Az anyagi ösztönzésben is a politikai cél a domináló, - és ezt, mint módszerrel, a politikai ösztönzés módszerével összekeverte Fóris elvtárs. Azt hiszem,onnan is fakad ez a probléma, hogy amig agrikwx az anyagi ösztönzésnek eléggé kidolgozott módszerei vannak és ezek alapvetően elegendők ahhoz, hogy mi az anyagi érdekeltség elvét megvalósít suli. Véleményem szexűnt ott van a hiba, ahogy élünk, ahogy ösztönzünk. Van-e annál jobb ösztönző, ami az anyagi juttatásokon alapul, szerintem más ösztönző nem képzelhető el. Amikor a párttitkárok felé visszük az anyagot, erre, ezek módszerére kell a figyelmet összpontosítani. Nem tárta fel az anyag eléggé, hogy a kerület üzemeiben az egyes ösztönzési módszerekkel való foglalkozásban melyek a helyi viszonyok között a példamutatók, hol X alkalmazzák eredményesebben, vagy rosszul, vagy hagyják figyelmen kivül az egyes ösztönzési fajtákat. A politikai és erkölcsi ösztönaőkben éppen azt látom problémának, hogy nincsenek megfelelően kidolgozd. A dicséretek és kitüntetések az általános módszer. Itt azonban mód tenne többfajta módszer kidolgozására és elterjesztésére. Végül én is úgy érzem,’hogy mindemellett minden esetben az anyagi és politikai ösztönzés összefüggésére kell gondolni, mert nem létezik anyagi ösztönzés erkölcsi kihatások nélkül, - ebben egyetértek az elvtársijai, hogy minden esetben jelentkezik és esetenként esetleg nagativan is. Könnyen lehetséges ez, ha megfeledkezünk xxxáiyxkEgy az anyagi ösztönzéssel nyújtott elismerésnek a politikai, erkölcsi oldaláról. Takács elvtárs: Nekem is az a véleménye, hogy az anyag elvi felífetéséi fogalmazásával egyet lehet érteni és tulajdonképpen amik az anyagban szerepelnek, ahok visszatükrözik azt, ami az életben van. Azért vetettem fel, hogy jó lett volna határozottan megfogalmazni, mert nincs egyértelműen kimondva ennek a vizsgálatnak a során, hogy mit állapítottak meg az anyagi ösztönzőkről, hogy mint rendszer helyes-e, vagy nem helyes. Ez egy eléggé vitatott kérdés általában az üzemekben, a minisztériumok részéről. Nekem erről az a véleményem, hogy lehet, hogy ez a rendszer nem jó. Viszont még senki nem bizonyította be, hogy ez rossz. Szex'intem lehetne lényegesen jobban alkalmazni az anyagi ösztönzőket, ha a megfogalmazott módszereket és elveket betartanánk. Mert akkor derülni, ki egyértelműen, hogy tulajdonképpen jó-e, vagy sem. Az anyagnak azt a részeit, hogy miben, hol térnek el ezektől a módszerektől, ezeket kellene tovább vinni és megpróbálni ezeket a helyes elveket érvényesíteni. Az alapbér kérdése: ilyen egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy ezt nem tekintik ösztönzőnek. Van egy tudatos alkalmazása az alapbérnek, a baj abban van, hogy itt is bizonyos torzítások vannak. Ennek egyik oka, hogy a mi nomenklatúránkban az ollók elég kicsik. Nincs lehetőség arra, hogy a tényleges munka végzése alapján jobban széjjelhuzzák a fizetést. Egy művezető fizetése 1400-2700 Ft-ig van, de ha nem kapja meg a mawximumot, akkor egyszerűen nem marad ott művezetőnek. Tehát bizonyos fokig ez az oka annak, hogy egy ilyen egyenlősdiség mutatkozik a fizetések elosztásában. 9
