Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-03-13

- 7 -A béreket illetően: még mindig nem lehet leküzdeni, hogy egy területen dolgozóknál törvényszerűnek tartsák azt, hogy függetlenül attól, hogy valaki milyen területen, milyen ügyesen dolgozik, a másiknak, aki ott dolgozik, annak is annyit kell kapnia, ha nem úgy dolgozik, akkor is. Az ilyen szemléletek ellen igen erősen fel kell venni a harcot.

Az egyéb ösztönzések: a személyi kultusz után az emléklapokat gyorsan berakták a fiókba, s megint majdnem úgy van, hogy a jó munkáért kapott kitüntetéseket, emléklapokat szinte elrejtjük. Vagy pl. az egyik dolgozónkat javasoltuk kitüntetésre, s valahogy megtudta és megkérdezte tőlem, hogy nem lehetne-e inkább kiváló dolgozó jelvényt kapjon, mert azzal kétheti fizetés is jár, a gépipari kiváló dolgozója kitüntetéssel pedig nem. Ezek után azt mondtam neki, hogy nem lesz kitüntetve egyikkel sem. Tehát ezeknek a kitüntetéseknek kellene nagyobb Megbecsülést, húzóerőt adni. Ma pl. nem veszik figyelembe azt sem, ha valaki kormánykitüntetésben részesült. Teremtsük meg ennek a lehetőségét és mi magunk járjunk elől jó példával, hogy elismerjük máshol is, nemcsak május 1-én és más nagy ünnepeken, amikor feltüzi az illető a kitüntetését. 8 a kisebbTnagyobb jutalmak átadásának sem adnak elég nyilvánosságot. Nem mondom, hogy sztárokat kell csinálni, de valamikor lefényképezték, népszerűsítették a kiemelkedő eredményt elért dolgozókat. A törzsgárda-jelvénynek, a tözrzsgárda tagságnak sincs ma már olyan jelentősége, mint volt kezdetben.

A nyereségrészesedésről egy pár szót. Bem tartom jónak, megfelelőnek ennek a rendszerét sem. Nem merik megmondani, hogy mennyi lesz a nyereségrészesedés. Pedig az volna a jó, ha a dolgozók év közben is tudnák, hogy hol állnak vele. De ezt nem lehet megcsinálni, mert bármilyen pontosan kiszámítják az illetékesek, hogy mennyi jár, a gyakorlatban nem igy van. A gyakorlatban az határozza meg, hogy a minisztérium megnézi, hogy mennyi kerete van nyereségrészesedésre, és ha valakinek akarnak adni, akinek mm pedig nem jár, akkor elveszik a többi vállalattól. Ez pedig nem helyes. Ezért nem mernek a nyereségrészesedésről évközben beszélni, mert nem tudják, hogy a minisztérium mennyit fog elvenni belőle.

Fülöp elvtárs: Amikor ilyen anyagot tárgyalunk, bennem az merül fel, hogy jól határozzuk meg a gondolatkörét ennek a kérdésnek. Ugyanis ez minden dolgozóra kihat és olyan sokrétű, bonyolult összefüggések vannak. Ha ezt nézzük, ki kell válogatni néhány kérdést, amire Összpontositani kell.

Annak nyilvánvalóvá tétele elvi alapon, hogy az ösztönzésnek az anyagi ösztönzés formája az adott viszonyok között legszélesebb körben ható és a célkitűzéseink érdekében legmozgékonyabb tényező, - ezt elvileg el kell fogadnunk ahhoz, hogy a tennivalókat meghatározzuk, még akkor is, ha azt mondjuk, hogy a tennivaló nagyobb súllyal az erkölcsi, politikai ösztönzők előtérbe helyezésére esik. Azt hiszem, a kettő nincs ellentmondásban.

Ahhoz, amit Zathureczky elvtárs végső summázásként megfogalmazott, felvetem, hogy nem kellene-e abból kiindulni, ami van és azt megjelölni, ami felé törekszünk; hogy az anyagi érdekeltség jelenleg igen széleskörű meghatározó ereje mellett érjük el, hogy az egész nép szocialista öntudata meghatározó legyen. Ebben benne van annak elis®rése, amiben vagyunk és benne van a politikai célkitűzés is.