Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-03-13
Vita: Somló elvtárs: Az anyagot jónak tartom, de a következőkkel javasolom kiégészi t eni: Az anyag 1. és 2. oldalán feltüntett elvi pontokat kiegészíteni javasolom egy ponttal, amely a kövétkező: "A dplgozók munkához való viszonyának továbbfejlesztése érdeké- -•* ben nevelési célzattal szükséges az ösztönzőerők céltudatos alkalmazása. Ezért a nevelési szempontot konkrét feladatok ösztönzésénél mindig figyelembe kell venni és ezért nem szabad olyan ösztönzési módszereket alkalmazni, amelyek a dolgozók erkölcsi fejlődését rossz irányba terelik.” Az anyag 4. és 5. oldalán a bérrendszerünk alkalmazása cimü fejezetben és 7• oldalán a prémiumrendszerek alkalmazásának fogyatékosságairól szóló fejezet 2. pontjában azt vélem felfedezni, hogy az anyag összeállítói a vezetők szubjektív vezetésében nem biznak kellően. Véleményem szerint a vezetésben, noha objektív megítélésre törekszünk, mindig maradnak szubjektív vonások és maradjanak is, mert az élet túl bonyolult ahhoz, hogy pontos objektivitással értékelni lehessen, és az ösztönzést csak mechanizmusok alapján lehessen végezni. A magam részéről a pártbizalmiak és szakszervezeti bizalmiak által ellenőrzött egyszemélyi gazdasági vezetés hive vagyok, ami szükségszerűen azt is jelenti, hogy a gazdasági vezetőnek módot kell adni az anyagi és erkölcsi ösztönzés terén is saját szubjektív álláspontjának érvényrejuttatására, feltéve, ha ez a dolgozók hivatott képviselőinek igazságérzetével találkozik. Ugyanakkor tudatában kell lenni annak, hogy a párt- és szakszervezeti bizalmiak ellenőrzése, amit az anyag 15. oldal c. pontja is helyesnek tart, egyenlősitési törekvések veszélyét rejti magában, ezért lényeges, hogy a párt- és szakszervezeti bizalmiakat az ösztönzési módszer elvi és gyakorlati alkalmazására folyamatosan felkészítsék. Belá^yi elvtárs: Az anyagot és a javasolt irodalmat nagyon alaposan áttanulmányoztam, ezért is, mert rendkívül közeli téma és nagyon gyakran kell foglalkozni vele. Takács elvtárs által felvetett kérdésről az a véleményem, hogy a jelenlegi rendszer nem jó. Én ezt egyéi'telnrüen is mondanám. Azt is megmondanám, hogy miért. A GB ülésen is tárgyaltuk, ott is felvetettem, hogy a premizálási rendszernél nem lehet azt mondani, hogy egyértelműen el kell vetni, de meg kell határozni, hogy melyik területen, hogyan lehet alkalmazni. Nálunk is van olyan, hogy majdnem ki kellene találni egyesek részére valamit, hogy prémiumot kapjanak. Erőltetettek egyes dolgok. A célfeladatok kitűzése véleményem szerint sokkal jobb lenne, mert az üzem egyes gazdasági területre ’ kiadhatna konkrét feladatodat, s arra lehetne prémiumot adni. A gazdasági vezetőnek az arányokat módosítani lehetne, ez szerintem megfelelőbb lenne, mert nem minden vállalatnál azok,a súlyponti feladatok, amikre kijönnek a prémiumfeltételek. Én javasoltam, hogy az igazgatói alapnak a felhasználását is módosítsák. Próbáljuk bevezetni, hogy aki többet tesz az asztalra, az kapjon többet ebből az alapból is. Akkor mindenki a javaslatom ellen volt, ez után'jött a KGM-ből egy rendelkezés, amiben majdnem ugyanezek szerepeltek, amiket én már előbb javasoltam. A rendelet megjelenése után már nem vitatkoztak velem, hanem helyeselték azt.
