Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-12-20
V jobban támaszkodjanak véleményükre, munkájukra. 3 téren javul az együttműködés, persze előfordul olyan is, amikor megpróbálják a pártcsoport bizalmiak jelentőségét háttérbe szoritani. A személyzeti osztályunk létszáma 8 fő. b’inden lényeges gazdasági egységünkben külön személyzeti előadó van, s az előbb emlitett vezetőségi ülésen is olyan határozatot hoztunk, hogy ezek az előadó elvtársik igyekezzenek minél jobban megismerni a főosztályokat és vegyenek résgt ott az üléseken, hogy minél jobban kialakuljon a kép arról a főosztályról, ahol dolgoznák és ezzel segítséget tudjanak adni jobban a pártszervezet politikai és nevelő munkájához. A kapcsolat a műanyagipari Kutatóval azt hiszem, még nincs meg teljes egészében, s ezt igyekszünk a jövőben kiküszöbölni. Pazonyi elvtárs: Schumeth elvtárs kérdezte, hogy milyen az a pártszerve zet tevékenysége és a gazdasági vezetés között, hasonló-e ahhoz, arait az anyag tükröz, mivel a pártszervezet tevékenységéről kevés van benne. Az arány nem egészen ez. Hogy kisebb helyet foglal el a pártszervezet munkája a jelentésban a gazdasági munkával szemben, annak oka az, hogy a megkapott szempontok alapján az egész kutató intézet gazdasági tevékenységéről kellett beszámolnunk. Korábban már a j/4-ed évvel ezelőtt kifejezetten az intézet pártmunkáját vizsgálta a Bp-i PB, ezért erre nem tértünk ki teljes részletességgel. Hogy kikre és hogyan támaszkodik a pártszervezet a felavatok megoldásában? Ezt mindig a kérdés jellege szabja meg. Az intézet szakmai munkája és a pártszervezet tevékenysége meglehetősen szoros kapcsolatban all egymással, - a külső szemlélőnek talán túlságosan is összeszövődik. A pártszervezetnek nem jelent gondot az intézet szakmai vezetését is mozgósítani bármelyen feladat végrehajtására. A pártszervezet számára tehát nem jelent gondot, hogy az intézet dolgozói közül bárkire is támaszkodjunk a politikai feladatok végrehajtásában, akár az intézet dolgozóit, akár az intézet gazdasági vezetőit vesszük. Pl. az ideológiai oktatással kapcsolatos dolgokat megbeszéltük a szakmai vezetőkkel és a pártszervezet, és osztályos csoportvezetők a beosztott tudományos munkatársakkal együttesen beszéltek arról, hogy az ideológiai fejlődés tekintetében milyen teendők vannak, hogyan kellene magukat képezni. Zagy pl- foglalkozott a pártszervez t azzal, hogy az intézetben a kutatási eredmények ellenőrzése milyen nehézséget jelent. Bevontuk a szakmai osztály és csoportvezetőket és azt az anyagot, amit a felsőbb szervek felé elküldtünk, olyan bizottság fogalmazta meg, melynek több mint 56 %-a párt önki vüli volt. Amikor a Budapesti PB visszaadta az anyagot, a javaslatok megtárgyalásába ugyancsak bevontuk a pártonkiviili vezetőket és társakat is. Természetes, hogy egyes kórdózoh„ vizsgáltatunk és ebbe a pártszerveztagjait is bevonjuk és rájuk a végrehajtásban is tám Hogy a meggyőzés módszerét mennyire alkalmazzuk? Ál törekszünk, hogy ilyen módszereket alkalmazzunk, szervezni és meggyőzni is kell és néha tényleg ideológiai harcot kell folytatni. Ennek a 5 módszernek az egysége talán a legjobban érvényéül azokon a beszélgetéseken, amelyet a .pártvezetőség folytat egyegy adott osztály dolgozóival, amely magában foglal politikai jellegű, vagy a nemzetközi politikai kérdésektől kezdve a legszűkebb helyi gazdasági jellegű problémákig. Itt tényleg gyakran előfordul, rogy a 5 módszert egységesen kell alkalmazni, mert gyakran biszonyos szervezési kérdéseket is a párt indit.meg, gyakran Sor kerül arra, hogy meg ke-11 győzni néhány intézeti jtudományos . munkakérdéseket rei is brigádokkal ... b, a szakszervezet és a KISZ aszkodúnk. halában arra Természetes, hogy e r
