Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1963-11-08

Vagy a normaórákkal kapcsolatos dolgok: pl. a létszámkeretet megadják, de nem tudjuk azt feltölteni.^ mert szakmunkás Bp-en egész egyszerűen nincs. Ez is azt mutatja, hogy a vidéki profil-telepitésre bizonyos mértékig szükség van. Hiába emeljük fel a terveket, ha nem tudjuk biztosítani az ehhez szükséges létszámot, ugyanakkor vidéki vállalatoknál hallani, hogy munkaerő van, de nincsenek munkával ellátva. Véleményem szerint nem a tárcákra kellene bizni a vidéki telepítéseket, hanem vagy a Tervhivatalnak, vagy a Miniszter Tanács mellett működő szervnek kellene ezt intézni, és a különböző tárcák szak a szakirányú irányítást végeznék. Nem ártana jelezni, hogy ezekkel a kérdésekkel is fokozottabban és mélyebben kellene foglalkozni.

Fülöp elvtárs: Én is a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos részt éreztem a legfontosabbnak. Valahogy egy kicsit mechanikusan látom kialakulni a tervet. Hogy a megrendelés időben befusson és kitöltse a keretet, véleményem szerint sokkal jobban, sokkal tervszerűbben kellene az éves terveket előkészíteni.

Itt a minisztériumoknak, de az üzemeknek is kell valamit tenni, mert rajtuk, gyártmányaikon is múlik, hogy hogyan fog alakulni a termelés. Nem tudom, nem lehetne-e jó előre bemutatókat rendezni, vagy más formában bemutatni termékeiket, hogy igy hatással lennének a piacra? Nem lehet jó műszaki előkészítést csinálni, ha a kapacitásnak csak a 40 %-a van kitöltve, de az anyagmegrendelést jó előre fel kell adni, akkor, amikor még nem is tudják, hogy mire kell majd a megrendelt anyag.

Talán arra is gondolni kellene, hogy nem lenne-e jó az 1965-ös évi tervvel már most, előre foglalkozni, előre készíteni, mert azt hiszem, nagyjából jövőre is hasonló problémák lesznek. Azt nem értettem az anyagból, hogy a fokozott minőségi követelmények hátráltatják a tervteljesitést. Véleményem szerint ez nem’ lehet a tervteljesités akadálya, mert a fokozott minőségi követelmények később is fenn fognak állni. Az anyag összeállitásával kapcsolatban: én a 2. és 3. részt felcserélném, előbb jönne az, hogy ilyen igény van, ehhez ilyen a felkészültségünk és ilyen adottságokkal mit tudunk és mit akarunk csinálni 1964-ben.

Szölgyéni elvtárs: Felvetődött a fokozott minőségi követelmény meghatározás.’ Ha túl mereven venném, nálunk is előfordulhat ilyen, hogy a fokozott minőségi követelmény a tervteljesités rovására mehet, mert a normákat megállapították, viszont nagyobb minőségi követelményt állit a kereskedelem elénk, ehhez nagyobb normák kellenének, viszohii ezt nem lehet növelni. Sok esetben fennállhat ennek a veszélye.

Én úgy érzem, hogy 1964-re a vállalatok zöme fel van töltve rendeléssel, egy nehézség mutatkozik, amin szemléleti javítást is kellene csinálni. Ez pedig az, hogy azt mondjuk: a tőkés piac zavarja a termelést, pedig nem zavarja, hanem mi nem tudjuk szállítani az általuk kért árut. S ha mi nem tudjuk szállítani, a tőkés nem vár, hanem oda fordul, ahol megkapja. A vállalatok műszaki gárdáját meg kell mozgatni egy kicsit és akkor megy a teljesítés időben is.

Foglalkozik az anyag a befejezetlen termeléssel is. Nem lehetne megnézni, hogy nem azért nem teljesitik a vállalatok a tervet, mert felélik a tartalékokat? Meg kellene nézni, hogy milyen befejezetlen tervvel indultak és év közben ez hogyan alakult. Ebből is lehetne bizonyos következtetéseket levonni, mert ahol az év végi lecsökkenj a kezdő, az év elejei befejezetlen termelés alá, annál a vállalatnál hiba van.