Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-10-25
Az anyagban fel van vetve a központi diszpécser szolgálat. Helyes, ha megvan a szervezettsége, anyagellátottsága, rugalmassága, de ha az 500 Ft-on felüli munkát továbbra is csak a központ vállalhat, akkor ez a diszpécser- szolgálat is, bizonyos mértékig visszahúzna és csökkentené a megrendelők számát. Tehát elsősorban azon kellene változtatni, hogy q telephelyek is vállalhassanak a központjuk engedélyével nagyobb összegű munkát is. Az anyagellátás is az állami vállalatok megrendelései felé birja a szövetkezeteket. Tehát arra kellene szorítani a szövetkezeteket, hogy elsősorban a lakosság felé tevékenykedjenek és csak a fennmaradó kapacitásukat használják az állami vállalatok felé. A magánkisiparosoknál az a helyzet, hogy magasabb munkabért kérnek az egyes javításokért, másik részük viszont állami vállalatok felé vállal munkát, s ezzel kivonja tevékenységét a lakosság szolgálatából. Tehát sokkal jobban kellene ellenőrizni a magánkisipar tevékenységét. A kér. tanácsnak meg kellene határozni a szolgáltató tevékenységet a magánkisiparosoknál, hogy mit válláron a lakosság szolgálatában és mit vállalhat a közületek felé. A KTSZ-eknél az is probléma, hogy több hónapos határidőre vállalnak csak megrendelést, a magánkisiparos viszont akkora, amikorra a megrendá.0 kéri, s ezért inkább több pénzt fizetnek neki, amellett itt a megrendelő azonnal ellenőrzi a minőséget, mig a KTSZ-nél gyakorlatilag ez nincs ellenőrizve.A másik dolog, hogy a szolgáltató egységek között nincs megfelelően elosztva a terület. Az igényeket illetően: bár jelentős a patyolat, de véleményem szerint a legnagyobb probléma jelenleg az épitő jellegű szolgáltatásokkal van, a villanyszerelésről a kőműves munkákig. E munkák megoldásával jelentős mértékben csökkeni fog az elégedetlenség a lakosság részéről. Ebben kellene, hogy a Tanács helyesen koordinálja össze a tevékenységet és határozza meg részükre a tennivalókat. S mi tanácsoljuk,,hogy a felettes szerveket is keressék meg a helyes koordinálás érdekében. A szolgáltató tevékenység növelését,ha jól emlékszem, tavaly a Tanács 20-25 %-ban állapította meg, most pedig csak 10-15 %. A szövetkezetek propagandája sem kielégítő, kevesen tudják, hogy melyik szövetkezet mivel foglalkozik, melyik hol van. Itt fel lehetne használni a lakóbizottságot, a házfelügyelőket, ellenőrzésbe be lehetne vonni a nőtanácsot, pl. a ruhanemű javításánál, készítésénél a varrónőknél, stb. Nagyvonalakban ezek a megállapításaink voltak a vizsgálat során és úgy gondoljuk, ha felsőbb szinten tárgyalni fogják ezt, nyilvánvaló jelentős intézkedések fognak történni, de véleményem szerint a meglévő hatáskörével a kerületi Tanács ivari osztályának jobban kell élnie, bár kevés a létszámuk, de társadalmi aktivák bevonásával is meg lehetne oldani. Somló elvtárs: Akarjuk, hogy a szolgáltatások növekedjenek, emellett persze az a kérdés is ott van, hogy ki kell hogy fizetődjenek. A másik, hogy legyen beleszólása a Tanácsnak a szövetkezetek tevékenységébe.Nem tudom, nem kaphat-e a vezetők kinevezésében hozzászólási jogot? Az anyagi érdekeltséget illetően: a Tanácsnak van hxráskndási bírságolási joga, nem lehetne-e ezzel élni és van-e arra lehetőség, hogy ezekből a bírságokból egy jutalmi alapot képezni és azoknak odaadni, ahol jól dolgoznak?
