Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-05-10
- 9 -Az intézet vezetőjének feladata, hogy ezeket a kérdéseket vigye az intézet dolgozói felé. Honfi és lomhái elvtárs együttműködése, illetve e két vezető értékelése. Ezt a döntő kérdést, hogy a vezetők mennyire működnek együtt, milyen álláspontot képviselnek az intézetben a gazdasági és pártvezetés egysége, vagy ellentétei közti kérdéssel nem foglalkozott és ezeket a problémákat megkerülte, ami véleményem szerint azért nagyon problematikus és nehéz kérdés, hogy a gazdasági vezetésnek, ha döntést kell hozni, nyilván a vezetők meghallgátasával, véleményével együtt kell azt meghozni, mert ellenkező esetben felmerülhetnek problémák, amiket esetleg jóval nehezebb lesz megoldani. Szeretnék foglalkozni Morvái elvtárs által elmondottak beállításával. Hogy az intézetnek van-e terve, vagy távlati terve, ezt azért az intézet pártszervezetének tudnia kell, - és gondolom, oda kellett volna mennie és megkérni, hogy mutassa meg. Azok a fantasztikus tervek, azok nem tervek, amiket mondott Morvái elvtárs. Azok elgondolások, de nem is kerültek ténylegesen tárgyalásra, annyira nem reálisak. Amit kétségtelenül el kell fogadni, hogy Dombai elvtárs nem tart értekezleteket, tanácskozásokat , ez igy van és ez alaposan tartalmi kérdés, amin minden körülmények között változtatni kell, függetlenül az intézet vezetőjének személyétől. Azzal kapcsolatban, hogy aki ellene szólt, annak előbb-utóbb el kell mennie az intézetből. Az egyes, emlitett személyek közül én nem látom, hogy ezért mentek volna el, mert véleményem szerint ha valakinek van problémája, nem hiszem, hogy nem mondhatná ott el. Dombai elvtársat inkább a módszerei miatt lehet elmarasztalni, hogy nem úgy foglalkozik egyes kérdésekkel, ahogy ezt kellett volna. Azok a gazdasági visszaélések, amikre vonatkozóan Morvái elvtárs említést tett, hogy névtelen bejelentés érkezett a Főigazgatóságra és azért Írták névtelenül, mert nem merték nyíltan megmondani. Azt hiszem, ezt az ilyen módszereket a magam és a Főigazgatóság nevében is vissza kell utasítani. Nem hiszem, hogy ilyen bejelentés miatt bárkinek hátránya származhatott volna. Egyébként abban a bizonyos 4 pontban összefoglalt és az állami ellenőrző központhoz beküldött anyagban két olyan kérdés volt, ami nem, hogy az intézet, de még csak a Főigazgatóság hatás-körébe sem tartozott, tehát abban az intézettől más területre elkerült személyekkel kapcsolatos dolgok voltak. A műszerekkel kapcsolatban: csak formai hibákról volt szó, hogy nem voltak megfelelően tárolva. A műszerek beszerzése nem volt olyan súlyos és ezért megfelelő fegyelm| büntetésben is részesült. A Zemplényiné- Csikiné kérdésben az a véleményem, hogy komoly felelősség terheli őket az intézetben kialakult légkört illetően. Nagyon célszerű volna, ha mind a ketten más területen dolgoznának tovább és talán még azt is meg kell vizsgálni, hogy célszerü-e, hogy Zemplényiné elvtársnő ilyen beállítással, módszerekkel továbbra is személyzetisként dolgozzon. Nem az elvtársnők becsületességét, jószándékát vonom kétségbe, de ilyen módszerekkel nem azt a hasznot hajtják, amit kellene. Honfi elvtárs azt hiszem, 1957-ben került oda, mint igazgatóhelyettes, az első évben jó együttműködés látszott közöttük, később azonban kezdett megromlani Honfi elvtárs Mongóliából való visszatérése után és ma már a két elvtárs viszonyát semmiképpen nem lehet jónak nevezni. Véleményem szerint ebben mindketten hibásak. A jelentés egy-két részletével kapcsolatban: a jelentés befejező részének azt a kitételét, hogy Dombai igazgatói funkcióba való állítása káros volt, azt hiszem, ezt nem volna helyes elfogadni. A károsnál mindig azt mondjuk, hogy kárt okozott és ez mennyire tudoatos volt, ez a ténykedés. 10
