Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1962-01-05

- 5 -‘St. szám: 1J2.

irányban. Igen pozitív dolog volt^ hogy sok hozzászóló magát is beleértve elemezte a hibák elkövetőit. Jó. dolog volt az is, hogy egyes helyeken egymással vitáztak egy helyesebb álláspont kialaki basáért. Akadtak elvtáysak, akik a v-it’a során jutottak el a párt iránti felelősségérzetük teljes felismeréséig s azt nyíltan meg is mondták,

A vita aktivitását mutatja, hogy kis lo-12 létszámú pártszervezeteknél mindenki hozzászólt, nagyobb létszámoknál sokszor a tagság JO-50 %-a. Volt egy taggyűlés a Zuglói Édesben, ahol egyetlen hozzászólás sem volt. Ennek okát még meg kell vizsgálni,

néhány pártszervezet taggyűlésének tapasztalata az általánostól elüt, Ezekkel néhány gondolatban kálón is szeretnénk foglalkozni, Ilyen volt pl, a. Fémbut.orgyár összevont taggyűlése, ahol a vita során élesen kirajzolódott a fizikai és szellemi dolgozók közötti ellentét, ugyanakkor a beszámoló ezt. a problémát nem vetette fel. Vagy a Tanács pártszervezete, központi Szerszám pártszervezete, ahol a beszámolót követő vitában általában nem a taggyűlés témája fölött folyt az érdembeli vita, hanem elsősorban egyes személyek szubjektív alapon való megítélése volt a hozzászólásokra jellemző. A Hunnia Filmgyár párt szervezetének taggyűlésén találkoztunk olyan jelenséggel, ahol éppen a pártvez.etőségi tagok egyrésze bírálta a vezetőség beszámolóját, annak egyes me^állapításaival nem értett egyet, holott, előtte a vezetőségi ülésen ezek az elvtársak ezt a beszámolót megvitatták. .

Ossze£ezve a taggyalések vitáit, a következő következtetéseket le Két"levonni: " * ■ a/ A vitában és a beszámolóban bátran vetettek fel elvi problémákat, mint pl. a vállalati érdek és a népgazdasági érdek problémáit, a párt szövetségi politikájának kérdését, az úttörő szervezet vezetésének kérdését, az oktatási reformmal kapcsolatos elvi kérdéseket, mint pl. a közösségi nevelés, új módszerek kikísérletezésének kérdése, iskola-társadalom, kapcsolata, stb.’

b/ Annak, hogy a taggyűlések légköre őszinte, nyílt veit, hogy az elvtó.rsak bátran mondtak véleményt és sok elvi problémát is vitattak a taggyűlések, sokban tulajdonítható a XXII,Kongresszus hatásának, amit egyik-másik elvtárs a hozzászólásában meg is fogalmazott, Pl, Kovács elvtárs a Filmtudományi Intézetben azt mondotta, hogy ” taggyűlésünk alaphangját egyk kicsit Moszkvában, a XXII. Kongresszuson is megadták.” Az is érezhető volt, hogy a Kongresszust követő taggyűlések aktívabbak, szókinondóbbak-voltak. Ebben az időszakban már minden beszámoló foglalkozott a XXII, Kongreszszussal.Kezdetben főleg nemzetközi jelentőségéiből és súllyal a személyi kultusszal kapcsolatos problémákról tárgyaltak a beszámolók,^ tükrözve az üzemekben, intézményekben a párttagságot, a dolgozókat' akkor foglalkoztató problémákat. A későbbiek folyamán mindinkább előtérbe került úgy a beszámolókban, mint a vitákban a programra tervezet.