Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-04-28
4 -Ili egy állandó harcban állunk azzal, hogy az ülnököknek úgy biztosítani az időt, hogy tanulmányozzák az ügyeket, legyen saját állásfoglalásuk. A megválasztott ülnökök javarészt . újonnan választottak, akiknek napok kellenek ahhoz, hogy egyáltalán merjenek valamit kérdezni a biráktól. Ami a jogi képzettség hiányát illeti: az Igazságügy Miniszteri um nagyon jó kézikönyveket ad ki, amelyben a legfontosabb bírósági, büntetőjogi szabályok és a népi ülnökök jogainak ismertetése van. Ezeket kiküldtük a kerületi tanácsoknak azzal, hogy osszák ki a népi ülnökök között. Kérem is Horváth elvtársat, hogy nézzék meg, hogy ki lettek-e osztva tavaly ezek, a kézikönyvek. Az oktatás problémája: minden hónapban tartunk oktatás az ülnököknek, ezeket változó biró tartja meg. 5 hónapja megy ez és ma már olyan jogi kérdéseket tesznek fel, amelyek megválaszolása komoly felkészülést kivan a bíróktól is. ■ Hogy nincs-e mód arra, hogy a behívott ülnökökön kívül a többi, be nem hivott ülnökökkel is foglalkozzanak? Hz nehéz dolog;. Ellenben a József Attila szabadegyetemen külön egy ülnökegyetem folyt, 10 előadásból álló sorozattal. Igaz, sokkal jobban bevált a csepeli Szabadegyetem, ahol ugyancsak 10 előadást kaptak a legfontosabb büntetőpolitikai, jogi ismeretekből. s mire ezek bejönnek hozzánk dolgozni, addigra már megvan az alap. Itt pl. a Villamosvasút székhazában lehetne csinálni ilyen ülnök-oktatást, amelyre lehetne előadót biztosítani. Ez valóban komoly segítséget jelentene, persze még nagyobb segítség lenne a német Jer Cchöppfe-hez hasonló folyóirat, amely csak az ülnöki témákkal foglalkozik. Az ülnökök tekintélye az üzemekben. Ügy gondoljuk, mivel a választások még közel vannak, most 1960. óta azt tapasztaljuk, hogy az a körülmény, rogy a kárt, a tanács, a helyi szervek tekintélyt adtak ennek a. választásnak, ezen kívül mi magunk kimegyünk és központilag kézben tartjuk az ülnököket, -'azt tapasztaltuk, hogy sokkal, nagyobb az ülnökök tekintélye, mint 1960. előtt bármikor volt. Zatureczki elvtárs kérdésére: 23 évtől felfelé volt a választása az ülnököknek, másik követelmény, hogy dolgozó legyen, büntetlen előéletű és a népi demokráciához hü ember legyen. Zömében 35-5u év közöttieket választják, ennek azért'is örülünk, mert biráink közül sok a 35 éven aluli. Arra a kérdésre, hogy megváltoztatják-e a bíróság véleményét az ülnökök.. Igen, előfordul, de nem mindig helyes irányban.'' Előfordult, hogy a biró nem magyarázta meg, hogy osztályidegenről van szó és ezért leszavazták a bírósági Ítéletet. Előfordult azután az is, hogy az ülnökök szavaztak helyes irányban a birói Ítélettel szemben. A felkészülést illetően: előfordul, hogy nemcsak az ülnök, hanem még a biró is képtelen felkészülni egy anyag tárgyalására. A jogi állandó bizottság,- amit nagyon szeretnék, '' ' törvény létrehozott egy ilyen állandó bizottságot. Iában elhalt minden kerületben, sehol sem létezikj hely lenne az ahová be lehetne illeszteni vezeti és államhatalmi szerepét, nal - ■ ■ ■ . na a helyi tanácsok jogalkalmazói tevékenységével, ezzel kapcsolatos problémákkal és ebbe bele lehetne építeni és tartalommal megtölteni az ülnök-képzői munkát. Ehhez tartozna, ez a bizonyos lakóterületi társadalmi bíráskodás is.- a tanács, de ez áltapedig ez a a tanács tömegszer- és államhatalmi szerepét, ahol ezzel foglalkozni'tudná- Szerintem azt kellene, hogy ez a bizottság foglalkozhat-