Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1960-07-22

St.sz. 00094.

A sport helyzete általában a követelményeknek megfelelő, kb, 24 iskolai sportkör működik. A testnevelő tanárok szakmai és politikai tevékenysége többségében kielégítő. A sportkörök az iskolai nevelőmunkát igyekeznek segíteni, pl. az Ybl Miklós Építőipari Techrkkumban figyelemmel kisérik a tanulmányi előmenetelt és ha szükséges, eltiltják a sporttól. Az erkölcsi politikai nevelés pl. megmutatkozik abban is, hogy a szovjet csapatok egyik alakulatával állandó kapcsolatot tartanak, sportmérkőzéseket vivnak.

Az intézményeiméi is megvan a sportolásra való hajlam és ezt helyenként a pártszervezet is segiti, mint pl. a Geofizikában és a Földtani Intézetben, ahol klubnapokat tartanak, a sporteseményeken kívül politikai eseményeket is megtárgyalnak, A helyes irányban folyó szakosztály-szerinti sportolás mellett azonban nincs tömegsport.

A tézisek felhivják a figyelmet arra, -hogy a sportmozgalom vezetői folytassanak széleskörű felvilágosító munkát a szocialista elvek megvalósitásának érdekében és lepjenek fel a helytelen nézetekkel szemben. Ezt a feladatát a sportkörök és szakosztályok általában nem teljesitik, a megbeszéléseik leszűkülnek és igy a vezetőségeken, elnökségeken belül sem jut kifejezésre a tudatos politikai nevelés. Ha nem is mondják ki, hogy politikamentes sportot akarnak, ezek a cselekedeteiken keresztül igy kifejezésre jutnak.

Konkréten bizonyítja az a tény is, hogy a művelődéspolitikai határozatból adódó téziseket egy-egy vezető ismeri, de többségükben nem tárgyalták meg, vagy ahol ismertették, mint a BVSC-nél, ott 20 perc alatt felolvasták, összetűzték és félrerakták, a szekrény tetején porosodik, tehát ilyen esetben is csak formális volt, vagy mint pl. a Telefongyárban, tudják, hogy van, de nem ismerik és még a PB titkára sem ismeri.

A sportkörök többségében a kispolgári szemlélet és légkor uralkodik, melynek oka, hogy a sportvezetők, edzők között sok az u.n, regi sporttal foglalkozó nem politizáló elem. Részükről pl, nem úgy vetődik fel a kérdés, hogy a meglévő sportlétesítményeket jobban kell kihasználni, hanem csak arról az oldalról, hogy kevés a sportlétesítmény. Másrészt ezek az emberek nem mondják ki, de érezhető a beszélgetésekből, hogy ezek az osztályozható sportolást ismerik el, vagy olyan az edző, aki a munkanélküli pénzkeresetre neveli a sportolót, mint az Aluminiumgyárnál, akit evégett leváltottak. Esetenként az anyagi javak elsikkasztása is előfordult, mint a Budapesti Porcelángyárnál, ahol a pénztárost 10.000 Ft sikkasztás végett felfüggesztették.

Sok hiányosságnak okozói többek között, hogy a kerületi TST tevékenysége leszűkül a nagyobb rendezvényekre és háttérbe, szorul a sportelnökségek felé folyó nevelőmunka. Bár többségükben társadalmi munkában végzik, mégis inkább hivatali