Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1960-07-22

St.sz. 00095.

jellegű, mint társadalmi jellegű a munkájuk, mert nem eléggé használják fel a sportot, mint eszközt az emberi jellem, a hazaszeretet, az Ízlésesség nevelése érdekében. Másrészt nincs olyan hatásköre, hogy beleszóljon abba, ki lehet egy-egy csapat edzője, ezt egyszerűen a sportegyesület és az edzőszövetség szerződéssel alkalmazza, a TST megkérdezése nélkül.

Általában az elnökségekben, szakosztályokban a párt képviselve van, de az elvtársak nem tudnak kellő politikai" tevékenységet kifejteni, mivel a pártszervezetek nem segítik őket és időközönként nem számoltatják be. A sportot egy olyan területnek tartják, melyet teljesen a szakszervezetre bíznak, másrészt a sport területén nyújtott társadalmi munkát nem ismerik el pártmunkának, továbbá pártvezetőségeink nem tudják hogyan fogjanak hozzá, - különleges területnek tartják, - holott a:sportmunka ugyanolyan tömegmozgalmi munka, mint bármilyen más,

A kerületi Pártbizottság sem tartotta rendszeresen napirenden a kerületi sporthelyzet alakulását, bár a sportköri választásokra mozgósítottuk pártszervezeteinket, hogy adjanak elvtársakat, de ennél nem jutottunk tovább.

Pártszervezeteink általában eddig különleges területnek tartották és mellékes kérdésként kezelték a sportot, éppen ebből adódik, hogy a legtöbb pártszervezetnek nincs is arról ismerete, hogyan is néz ki az üzemük sporthelyzete. Elfeledkeztek arról, hogy a sport nagy tömegeket mozgósít és szórakoztat, hogy kellő politikai tartalommal megtöltve hazaszeretetre, munkában való helytállásra, fegyelmezettségre, tisztelettudásra nevel, ha a vezetők és a sportolók nem Öncélúak, hanem a társadalom javát akarják szolgálni és többségükben az akarat megvan, pártszervezeteinknek kell segíteni, hogy kellő tartalommal legyen a sporttevékenységük megtöltve.

Egy~egy pártszervezet, mint pl. a Divat Cipőgyár, megtárgyalta a sportkör munkáját és javaslatokat tett a kézilabda területén megmutatkozó hiányosságok kijavítására, uj edzőt állítottak be, azóta növekedett a nők bevonása a sportba. De általában nem foglalkoznak az üzemi sportélettel, nem tárgyalták meg a téziseket. De $z üzemen belüli sportélet kialakulása is azt bizonyít ja? ho^y nincs tudatos foglalkozás, mert pl. a Budapesti Porcelángyárban sok a női dolgozó, de nincs olyan sportág kialakítva, melyben a nők résztvehetnének, vegy pl, a Vegyicikket-, ahol a dolgozók kb. 80 %-a nő,,labdarugócsapatot szerveztek és nincs női sportág fejlesztve. Általában nem tartják:szem előtt az üzem összetételének megfelelő sport kialakítását.

A szakszervezet a sporttal általában az anyagi érdekeltségen és a sportoláshoz szükséges felszerelések biztosításán keresztül foglalkozik és azok ellenőrzésével, de a sportot, mint a nevelés egyik módját és lehetőségét nem hasznosítja. Ez a tömegsport anyagi feltételeiben is megmutatkozik, de úgy is, hogy a sportoló szakszervezeti tagok fele a sport adta lehetőségeket nem