Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1960-07-08
com MSZMP. XIV.kér. Bizottsága.___ B/XIV/1/140. Készült? 25 p1-ban. A Zuglói Gépgyár gazdasági vezetésével kapcsolatos problémák. Az 1960. első negyedében lefolytatott vizsgálat többek között az alábbiakat állapította meg a Zuglói Gépgyár vezetésével kapcsolatban és olyan következtetéseket vont le, hogy a felső vezetés rendelkezik olyan garnitúrával, mind fizikai, mind műszaki téren, akik megtudják a jelenlegi feladatokat oldani és kellő irányítás és összefogás mellett a távlati feladatok megoldására is képesek. A vállalat profilja olyan, ami nemzetközi szinten is rendkivül nagy fejlődés előtt áll. Hiba azonban, hogy nincs megfelelő tervszerű munka, az egyes osztályok munkájának összehangolása hiányzik. Az utasítások általában az esemé'"■'nyek hatására jönnek létre, megelőző perspektivikus intézkedésekkel nem igen lehet találkozni. Igazolja ezt az, hogy a dekádértekezleteken a felmerült problémák nem kerülnek elemzésre, vagyis nem állapítják meg a hibák okozóit és nem adnak az elkövetkezendő időkre ezen hibák kiküszöbölésére, vagy megelőzésére intézkedéseket. Tehát a gazdasági vezetés munkájában a fő figyelmet a mindennapi feladatok megoldására fordítja. Ebből adódik, hogy a termelést gátló problémákat a pillanatnyi intézkedésekkel próbálják megszüntetni és ahogy az előbbi pontban említettük, a távlati kérdések megoldására nagyon kevés figy „elmet fordítanak. A Bizottság megvizsgálta az 1960. évi tervet negyedéves bontásokban és megállapította, hogy a vállalat 1960. évre le van terhelve, vagyis biztosítva van munkaellátottsággal. A negyedéves, valamint a gyártmányokhoz a műszaki feltétel, az alapanyag nagyrészben nincs biztosítva.-"■A vállalatnál komoly szervezetlenség mutatkozik meg az egyes üzemrészek kooperációja terén. Ez abból látható, hogy a vállalat termelése zsebből van irány.itva, egyik napról a másik napra élnek, amit bizonyit úgy a szerelde, mint a festőműhely hó elejei tétlensége. Ha a termelési osztály az anyagáruforgalmi osztállyal egyetértésben meggondoltan tervezné mind a havi, mind a negyedéves anyagtervet, akkor nem fordulhatna elő, hogy a félkészállomány napról-napra csökken, ugyanakkor a hóvégén rohammunkával, erőltetve, a minőség rovására pagynehezen összehozzák a havi tervet. így néz ki jelenleg is a helyzet a féléves terv teljesítésével, a harmadik negyedévre semmi előkészület eddig még nem történt, röntgen és MEO nélkül szerelik be az elkészült alkatrészeket, pedig az áru exportra megy. Hogy mennyire nincs együttműködés, mutatja, hogy pl. Lilik elvtárs műhelye nem tudta folytatni a munkát a műhelyben, mert hiányzott egy alkatrész, ez az alkatrész már egy hete bent volt a raktárban és Altorjai elvtárs nem szólt neki róla. Tehát a vezetők egymáshoz való viszonya, úgy is mint gazdasági vezetők, úgy is mint emberi kapcsolat, rossz, s nem mondható jónak a pártszervezettel való kapcsolat sem.
