Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1958-11-28
Grubics elvtárs válaszol a kérdésekre: A műanyagok felhasz nálásával kapcsolatban: mi tavaly csináltunk a Müanyagipari Kutató Intézetnél szakmai tanácsadást. Sejios, az a helyzet - véleményem szerint hogy nagyon nehezen megy. Itt a szemlé let kérdését kell felvetni. Nincs megfelelő érdeklődés a mű-, illetve pótanyagok felhasználása érdekében, de azt hiszem, nincs arra megfelelő ösztönzés sem a minisztériumok részére. A művezetőkkel kapcsolatos problémáról: mi ennél az egyes vezetők véleményére építettünk. Valószínű eléggé szubjektív ez a megállapitás. Az improduktív munkaerőknél csökkenés van, ha nem is sok. Szakirodalommal a gazdasági vezetők el vannak látva és elég sokan járnak és elég gyakran külföldre is. A Geofizikai Intézettel nincs kapcsolatunk. A selejtvisszatérités nagyon liberális, nem tudtunk előbbre menni ezen a téren, nem tartják be a selejtkárokra vonatkozó rendelkezést. Meg kell állapítani, hogy az Aluminiumgyában, amit Ciák elvtárs mondott, nagyon komoly ujitása van a Németh elvtársnak, ez egy rosszindulatú beállítás, hogy az ő ujitásán kivül semmi nem érdekli és ezért van az elfekvő készlet. Az 1959~es tervfeladatokban nincs szó a 5 %-os megtakarításról. A KGST-nél nyújtott kapcsolat szomorú képet mutat, van egy pár kerületi üzem, melynek a cikkeit nagyon szivesen veszik, megrendelésük van, de a minisztérium nem ad lehetőséget, keretet. Vita: Rózsavölgyi elvtárs: A gyártmányfejlesztési tervhez: egyetértek azzal a javaslattal, amelyet a jelentés végén említenek, hogy meg kell beszélni a titkárokkal és az igazgatókkal. Azonban nekünk ezzel kapcsolatban egy-két pártpolitikai kérdést is meg kellene emliteni. Szeretném megemlíteni, hogy a fejlesztés területén is a szemlé lettel van elsősorban baj. Azt nem lehet állítani , h ogy nem kere sik az újat, de itt állitom, hogy szinte kategórikusan ki lehet jelenteni, hogy nem veszik eléggé figyelembe, hogy milyen anyag ból csinálják az egyes cikkeket, hogy minél kevesebb anyagból, minél több műanyagból és minél korszerűbben csinálják. Döntő jelentősége lenne annak, hogy a hazai gyártmányokat ebben az irányban fejlesztenék. Nem értek egyet a jelentésnek azzal a részével, hogy minőségileg megfelelő mérnöki és technikusi gárdá val rendelkezünk, ez nem igy van. A zöme megfelelő, de hiányzik az egy-két irányitó koponya, amely ezeket ösázefogná. Az anyaghányad alakulása is véleményem szerint, nagyon fontos politikai kérdés. 1956-hoz viszonyítva van egy alapos javulás, de állitom, hogy az nem elsősorban a bér és anyag területén való takarékoskodás. Mi aránylag a bérek területén kialakítot tuk a helyeset és előbb tartunk, mint az anyagfelhasználás helyes megszervezése terén. Az elfekvő készletnél nem úgy van, hogy 12 millió értékű elfekvő készletünk van. Egyébként ebben a helyzet ben a kereskedelem is ludas, mert legyártatják velünk az árukat és nem veszik át, holott tény, hogy minőségben is a legjobbak a mi rádióink. Hiba, hogy a piackutatás terén nincs egy alapos elemzés. Azért vetettem ezeket fel, mert szeretném javasolni, hogy ezt fel kellene vetni a felsőbb szervek felé. Grubics elvtárs javasolta, hogy január 15~ig készítsük el az intézkedési tervet, s meg kell mondani, hogy ezt már tavaly sem tudták erre az időre beküldeni. 5
