Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1958-05-09
osztály lesz. Az ÁB nem működött. KB december óta kettőn va gyunk az osztályon, ami egyenlő a semmivel ahhoz képest, hogy azelőtt 5-en végezték ezt a munkát. így a tájékozottságunk is rendkívül alacsony j kb 5-6 ismeretterjesztő előadást és 5-6 színjátszó csoportot tudunk meglátogatni havonta, ami igen kevés. Rendkívül mély ponton volt a kulturmunka, majd össze hívtuk az üzemek párttitkárait, igazgatóit, ezután fellendült, nagyobb jelentőséget tanúsítottak ennek a munkának. Ez is bi zonyltja, hogy ' felt ét lenül fontos lenne, hogy a kerületi Párt bizottság ágit .prop. oszt ály a mellett működjön egy állandó bi zottság- Szakmai továbbképzéssel kapcsolatosan a SZOT bizonyos időközönként sza ktanfo lyamokat ' indít az üzemek részére, azon ban nem mennek el az elv társak. A népművelés és a szakszerve zetek közti kapcsolat: általában, ha mi kimegyünk az üzemekbe nem terheljük a párt titkárokat, hanem a szakszervezettel be szélünk. Megbeszéljük a feladatokat, tudomásulveszik, de to vább nőm tesznek semmit. Vita: Schmi dt et: A pártszervezeteken belül egy kulturfelelős kéne beállítani: nem tartom helyesnek, mert akkor ez a munka gya korlati kivitelezése is a párt szer veze tekre hárulna,holott a kulturmunka gyakorlati kérdéseit a szakszervezetnek kell vin ni, a párt csupán meghatározza, hogy ez a munka milyen irány ban haladjon. Az oktatók problémája: általában ezek az embe rek volt katonatisztek és ehhez hasonlók. Többé-kevésbé nem viszik ezt a munkát jól. Nagyon kevés a munkás, vagy haladó értekmisé gből kikerült oktató. Ezen kéne változtatni. Nem mindegy számunkra, hogy az oktatók milyen irányban viszik a kult ürmünkét . Az anyagi fedezetet a szakszervezet biztosítja, azonban meglehetősen gyéren. A kulturmunka egyéb kérdéseit il letően: mi készítettünk az Aluminiumgyárban a közönségszerve zővel egy statisztikát, meg kell állapítani és el kell ismerni hogy a dolgozókat komolyan érdekli a színházi, operai és maga sabb műveltséget igénylő előadások. A statisztika szerint a felszabadulás előtt addig, amig havonta 8-10 könyvet olvasott el, most 20-25 könyvet, s ugyanakkor 70 kötetes könyvtárral is rendelkeznek. Az ismeretterjesztő előadások kérdése: mozi; , az ellenforradalom után komolyan érdeklődnek a dolgozók az ismeretterjesztő előadások iránt is. A vendéglátóipari szó rakozóhelyeket ültetőén: nem értek egyet olyan értelemben; hogy ahol népi zene van, ott duhajkodóvá válik a hangulat. Igaz, hogy a Thököly kertben az alvilág legsötétebb elemei találkoznak, de nem lehet ezt általánosítani, ez általában az italboltokban van. Nem értek azzal sem egyot, hogy a párt szervezetek nem tulajdonítanak kellő súlyt a kulturmunkára . Mi az, ha nem a pártszervezetek munkája, hogy pl. az Alumini umgyárban addig, amig a dolgozók azelőtt az italboltokba men tek munkaidő végeztével, s most nap, mint nap a klubban ta lálkoznak, ahol kártyáznak, dóminóznak, sakkoznak, stb.? Kul turmunka már véleményem szerint az is, hogy a dolgozókat kulturemberekké nevelik. A klubban mozi-előadásokat is rendezünk, tömve vannak az előadások. Hiba azonban, most az utóbbi időben már 5-6 évvel ezelőtt levett filmeket adnak ki. Ez után utána kell nézni, nincs-e benne tendencia.
