Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1958-05-09
2 kulturmunka tartalmát? Az anyagban felvetik, hogy a konmunista pedagógusoknak kell elsősorban rősztvenni a népművelési munká ban. Miért van ez csak a konmunista pedagógusokra leszűkítve? Milyen elgondolások alapján szerepel az iskolai kulturmunka a vendéglátóipar munkája között? Horváth et: Mit kiván tenni a kerületi Tanács népművelési osz tálya, hogy a kulturotthonok alacsony műveltségét emelje, mi lyen segítséget kiván nyújtani? Varga et: A vizsgálat során mit állapítottak meg a népművelési osztály és a szakszervezetek együttműködését illetően? Lehet, hogy tájékozatlan vagyok, de mi a Neptun-sorozat? Válasz: Petruska et : A párt és a szakszervezeti szervek nem ismerik el eléggé ezt a munkát. Szinte kivétel nélkül a pártszervezetek, szakszervezeti szervek egyszer sem tűzték napirendre ezt a mun kát . Nem is tulajdonítottak kellő jelentőséget ennek a feladat nak. 1957 utolsó negyedében kezdett fellendülni ez a munka Sa ját kezdeményezésükre adtak elő müsorszámokat , de konkrét mun kát illetékes szervek nem fejtettek ki. Miért csak a kommunista pedagógusokra gondolunk: mi el tudjuk képzelni, hogy a kommunista pedagógusoknak nemcsak az iskolában, hanem az üzemi kulturcsoportoknak is tudnak segítséget adni, az uttörőmunkát a konmunista pedagógusok segítsék a legjobban. Lengye Iné etnő; Hogy mennyire nem tulajdonítanak nagy jelentő séget a külturmunkénak csak egy példát szeretnék elmondani: az AJuminiumgyárban minden szakágban létrehozták a különböző cso portokat. Működtek is nagyon szépen. Később azonban rájöttek, hogy nincs rá anyagi fedezet, nem tudják fizetni az egyes szak oktatókat, igy minden csoportot leállítottak. Nincs rá pénz, nem tudják foglalkoztatni a csoportokat. Vagy a Danuviában megbeszél tem, hogy összehívja a kulturmunkásokat Csajka elvtárs, de nem történt meg. Végül is Szilágyi elvtársnő hívta össze az aktívá kat. Vagy a Filmtechnlkában nem tudnak havi 50 Ft-ot biztosíta ni az ismer éttér je sztő előadásokra. A szakszervezetek, de a párt szervezetek sem nem ismerik el ne ve lómunkának a kult ürmünkét . A könyvtárakkal kapcsolatosan: nem végeznek kutatómunkát, hogy a dolgozók milyen könyveket szeretnének olvasni. Katalógus rend szerrel igen kevés könyvtárban dolgoznak. Az iskolai kulturmunkával kapcsolatosan tartalmi szempontból: a tapasztalat az, hogy a szülői munkaközösségek összedobnak különböző müsorszámokat, hogy pénzszerzéshez jussanak. Példa erre a Mátáys király Debre cenben előadás, mely non. a szocialista realizmust tükrözi, a gyerekek öreg, bajuszos harcosokat alakítottak. A vendéglátó ipar műsora jó, jók a zenekarok és j ók a műsoraik. Igen szoli dan és művészileg is megfelelő müsorszámokat adnak elő. Ahol népi zenés szórakozás van, ott általában nem jó a hangulat. 1957 óta javul a kulturmunka > itt nem a színjátszást értjük. Az üzemeknek 1 70 %-a tartott ismeretterjesztő előadást. Ez egy komoly dolog, nagyon helyesen látják az üzemeink ezt. A népmű velési osztály felépítése, ÁB, stb: az ellenforradalom után átmenetileg ugyan volt az osztálynak vezetője, de nem értett ehhez a munkához, nem tudta összefogni ezt a munkát. Úgy nézott ki, hogy az osztályt az oktatási osztállyal egyesítik, agy