Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1958-01-17
2 2. Van egy ilyen megállapítás a 2-ik oldalon, az Aluminiumgyárról van szó, hogy csökkentették az aluminiumedények falvastagságát. Ezzel az edény tartósságát csökkentik, ezért kénem, hogy ez a példa helyes-e, mert biztos lesznek egyesek, akik gátolják ezt a mozgalmat. Nehogy a végén a takarékosság helyett ráfizetés legyen. Sebő elvtárs válaszol a kérdésekre: Gábor elvtárs kérdésére: valamelyik üzemben rendeznénk információs irodát, ahol bejelente nék az inkurrens anyagokat és ott tájékoztatnák, hogy kivel kell érintkezésbe lépni. Pl. nagyon komoly elfekvő készlet van az Aluminiumgyárban, amely 1 milliót jelentett be. Így kb. millióra becsüljük ezeket a tételeket, amelyek ilyen formában elfekszenek a kerület üzemeiben. Ez a terv elsősorban a KGM üzemek felé történt, I tekintve, hogy ezek vannak többségben a kerületben. Nem tértünk ki a belső munkanélküliség alakulásának vizsgálatára még eddig. Két üzemben folynak ilyen vizsgálatok, amelynek a tapasztalatait majd feldolgozzuk. A bérezés kérdésben valóban sok nehézség volt, de most nagy átalakuláson ment keresztül az egész bérezési rend szer, ez kapcsolódik a nyereségrészesedéshez. Arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy kevesebb béralapból jöjjenek ki. A rendszeres, szigorúbb elszámoltatás bevezetése maga után vonhatja, hogy több selejtet mutatnak ki, amely nem jelenti az, hogy többet gyártanak, hanem, hogy nagyobb az ellenőrzés és nem csúszhatnak át a vizsgá latokon a selejtes darabok. Rózsavölgyi et. kérdésére: nálunk már több, mint 5® >o-ban foglalkoznak az intézkedési tervek el készítésével. Azért január pl-ig kell elkészíteni, hogy tiszta képet láthassunk és utánna egymásnak átadhassuk a tapasztalatokat. Az anyag ö-ik pontja vonatkozik a lakóterületre. Az Aluminiumgyárban műnk elvtárs volt kinn, de úgy tudom, hogy ott alapos műszaki vizsgálatokat végeztek - szilárdsági próbákat - és nem mechanikusan vetették fel a példát. Vita; Rózsavölgyi elv társ: Elöljáróban annyit szeretnék hozzátenni a takarékosság problémájához, hogy a határozati javaslat alapvetően az anyagtakarékosság problémájával foglalkobik,Gondolom, hogy lényegében nekünk sokkal több problémát a takarékosságnál most nem szabad felvetni. A felhívással kapcsolatban: én nem gondolom, hogy ez felhivás volna, csak esetleg úgy gondolták. Szerintem azt alaposabban és konkrétabban kellett volna megfogalmazni. A dátum problémája: szerintem nem kellene ilyen merev, kötött dátumot kikötni. Nekem az a véleményem, hogy az egyéni takarékosságot feltétlenül meg kell valósitani, de mégis azt szeretném mondani, hogy az anyag takarékosság legfőbb területe nem a fizikai dolgozón múlik és nem attól függ. Véleményem szerint az any^iqkarékosság a konstruktőrök nél kezdődik, s a mérnököknél kellene meghonosítani azt, hogy mennyi anyagot használnak fel és főleg milyet. Elsősorban az importanyagokra gondolok. Ezért helyes lenne, ha a mintadarabok elkészülte után egy szélesebb testület tanácskozna azon, hogy hogyan lehetne az importanyagokat megtakarítani, ha már a konstruktőrök nek ez nem jutott eszükbe. Beindítják a tömeges gyártástsokszor anélkül, hogy egy alapos kikisérletezés történt volna és ezért állandóan mósitani és változtatni kell ami miatt száz és ezer óra számok mennek feleslegbe, vágólapok tömege megy tönkre. Javasolom, hogy a vállalatokat kötelezni kell arra, hogy' a null-széria elké szítése után egy külön bizottság engedélyezze a tömeges gyártást.