Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1987-03-09
6. Vállalataink ugyanakkor - a Bp-i Porcelángyár, a BÉPFA, a Filmtechni kai Vállalat kivételével, - eltérő mértékben, de részt vesznek mind a szocialista, mind a tőkésországokkal való közös fejlesztési munkákban Az együttműködés formájára jellemező: a kölcsönös tapasztalatcsere, a műszaki információ-csere, vagy a közös gyártmányfejlesztés pl: VEGYÉPSZER Danuvia, Telefongyár, Reanal esetében. Megállapítható, hogy a műszaki fejlesztési tevékenység a vállalatok műkö désének szerves részét képezi, a tervekben rögzített feladatok végrehajtá sát a vállalat gazdasági vezetése, pártszervezete rendszeresen értékeli, ugyanakkor ennek eredménye^ségenem kielégítő. Gondként jelentkezik, hogy legtöbbször csak a fejlestztésekre irányul a beszámoltatás és hiány zik a fejlesztés hatékonyságát bizonyító gazdasági elemzés. Külön kell szólni a zuglói intézetekről, melyek tevékenységi köre - a dőlgok természetéből adódóan - nagyon eltérőek. Számos sajátos vonást mu tatnak, nemcsak szakmai, tudományos, hanem irányítási - gazdasági helyze tüket illetően is. Az eltéréseket jól szemlélteti, hogy eltérő a kutatás fejlesztési témák aránya, az alapkutatásban való részvétel. Az Ipari Technológiai Intézet összes árbevételének csupán 10 %-át teszik ki a tárcaprogramokban való részvétel, mig a 90 %-át vállalati megrende lésekből kell, hogy előteremtse. A Műanyagipari Kutatóintézet árbevételének 7 %-a kötődik kormány megrende léshez, a többit a különböző vegyi üzemek megrendeléséből fedezi. A Geofizikai Intézet 35 %-ban, a Földtani Intézet 90 %-ban kötődik állami megrendeléshez. Alapkutatási tevékenységet két intézet, a Geofizikai és a Földtani inté zetek folytatnak csupán, amely árbevételük 1 Vos értékét sem halad ja meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ma még nem találták meg a megfelelő ösztönzési rendszert intézeteink. A haszonrészesedéses kontrukció, amelyet 1981-ben vezettek be r endeletek útján, csak szűk körben került alkalma zásra. Az ITI-ben ez az árbevételük 1 %-át érinti, a MÜKI-ben ez az arány 2 % körüli, bevezetse óta növekvő tendenciát mutat. A többi intézet eleve elzárkózik ennek a rendszernek az alkalmazásától. Javaslattal kell élnünk az állami szervek felé ennek a renszernek a felül vizsgálatát illetően, mert az eredeti célkitűzéseket ennek bevezetésével nem értük el. L
