Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1987-03-09
7. K+F tevékenység piaca, a vállalati fogadókszség az elmúlt időszakban kedvezőtlenül változott. A beruházási tevékenység visszaesése és a vállalatok általános gazdasági nehézségei alapvetően rontják a K+F-ek helyzetét, amely az intézet száméra is nehézséget okozott. Megoldást jelenthet ennek ellensúlyozására a Geofizikai intézet gyakorlata, amely során az ELGI több vállalattal, közös kockázatvállalási szerződéseket kötött, .igy egyre több külföldi megrendelést képes teljesíteni, expediciós munkák és műszerek fejlesztése terén. Az intézetek kapcsolódtak a központi tárcaprogramokhoz és jelentős részt vállalatak a technológiai fejlesztési koncepciók összeállításában, a feldolgozási és alkalmazástechnikai vizsgálatok elvégzésében is. Az inté zetek vezetői bírálják azt a gyakorlatot, mely során a központi K4-F programok elnyerésében háttérbe szorulnak az ipari kutatóintézetek és ugyanez vonatkozik az alapkutatásban való részvételre is. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy intézeteinknél a K+F témák megvalósítási üteme lassabb a tudományos, műszaki fejlődés jelenlegi követelményeihez képest. Ennek okát több féle módon lehet magyarázni. Kétségtelenül hatnak a sűrű szabályozó és árváltozások, a központi témák késedelmes indítása, a háttéripar fejletlensége, a korszerű eszközök hiá nya, import problémád egyaránt. Az a tapasztalatunk azonban, hogy ezekt a gcndokat azok a vállalatok, intézetek csökkentették, akik időben észre vették a kínálkozó lehetőségeket, pl: kiemelt kormányprogramokhoz ésa világbanki akciókhoz kapcsolódtak, közös kockázattal kötöttek szerző déseket hazai vagy külföldi vállalatokkal, tehát ahol a vezetők körében szemléletváltozás kezdődött el . A szemléletformálás fő irányát a következőkben látjuk: ahhoz, hogy lemara dásunkat csökkentsük, termékszerkezetünket korszerűsítsük megfelelő pénz eszközök is szükségesek, ezen belül is jelentős tőkés devizát igényelnek. Nem lehet azonban azonosulni azzal a közfelfogással, hogy a péntelenség lehetetlenné teszi fejlődésünket, hiszen csak a tavalyi évben 600 m$ értékű gépet importáltak vállalataink. A pártszervezeteknek inkább az a feladata, hogy elemezzék: egy-egy üzem vgy kutatóintézet milyen hatással elehet a népgazdasági folyamatokra. Nem elhanyagolható az a hatás, amelyet a Telefongyár, vagy a SZÜV gyakorolhat az elektronizálásra, a Danuvia vagy az Ipari Technológiai Intézet gyakorol hat az automatizálás, az ipari robotok elterjesztése terén. A pártszervezetek őrködjenek azon, hogy vállalataik jó hírneve megteremtőd jön és erősödjön amely csak úgy létezhet, hogy a vállalt kötelezettségeit L
