Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1987-03-09
A gyártmányfejlesztés és a technológiai fejlesztés aránya - a rendel kezésre álló b eruházási eszközök hiánya miatt - nem kielégítő, mely ko moly feszültség forrásává vált napjainkban a zuglói üzemeket illetően. Ezen belül is a jövő szempontjából aggasztónak mondható a BEAG, BFK, az ÉPFA technológiai lemaradása, ahol a gyártmányfejlesztésre fordított öszszeg közel háromszorosa a technológiai illesztési ráfordításoknak. A műszaki fejlesztés korlátozott lehetőségeibe nem nyugodtak bele, pl: a Reanal a finomvegyszerkutatások felvállalásával, biomassza termelés in dításával, a Danuvia a kiemelt kormányprogramokhoz való csatlakozással a hidraulika és a keményfém területén; a Telefongyár a fényközlési átvi teli rendszer fejlesztését tűzte ki célul, a VEGYÉPSZER vezető szerepet kíván vállalni egyes biotechnikai berendezések, elsősorban mikrobiológiai szűrök, stb fejlesztésében,; az EL-CO amely energia takarékos világitó berendezési külföldön is keretettek. Felméréseink szerint Zugló üzemeinek kétharmada és a kutató-fejlesztő intézetek kapcsolódnak a kiemelt kormányprogramokhoz a számítástechnika, softverfejlesztéstől az atomenergiáig, vagy a biotechnológiáig bezárolólag.A műszaki fejlesztési célok meghatározásához alapkövetelmény a megfe lelő piaci, műszaki- gazdasági, iparjogvédelmi információk rendszeres és folyamatos borítása. Ez többek közt az egyik neuralgikus pontja a vál lalati stratégiáknak. Ugyanis a vállalatok jelentős részénél nem működik megfelelő, a műszaki fejlesztést segítő információs rendszer. Sok helyen csak a hagyományos és lassú dokumentációs rendszer létezik, nincsenek, vagy nem jól működnek az in formációs adatbankok. Ezen egyre több vállalat kíván változtatni, így pl: Reanal, vagy az EL-CO ahol egyretöbb fo gyasztói, versenytársi információhoz jutnak, a Danuvia, a VEGYÉPSZER; Te lefongyár nemzetközi összehasonlításokat is végeznek termékeik meg ítéléséhez. A fejlesztés adaptációs készségét mutatja a licenc forgalom is. A licencek átvételére a vállalatok viszonylag szűk köre vállalkozik pl: Reanal, Telefongyár, Danuvia, ELCO, inig licencia átadása hazai vállalatok felé csak az ELCO és a Fütőbernél történt. Az elmúlt öt esztendőben a felmért 15 ipari vállalat 68,5 mFt-ot költött csupán licencia vásárlásra, amely azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló műszaki fejlesztési alapnak csupán 2,4 %-át költötték erre a célra, amely elégtelen.
