Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1987-09-24
17. vállalat megalapításának, amelyet egy mezőgazdász barátom igy jellemezett: a tyuk és a disznó fasirozottgyártó üzemekt alapítanak, megegyeznek a részletek ben, majd a lényegre térve a tyuk a következőket javasolja, én adom a tojást, te pedig a húst. Erre vannak azonban jó példák is, mint Danuvia, Konsumex, EL - CO, akik jól éltek az ilyen lehetőségeikkel. Szinte hal'jjr a kérdést, honnan vegyük a pénzt az uj beruházásokhoz, a termékszerkezet korszerűsítéséhez, közös vállalkozások elkezdésére. Tudjuk hogy ehhez pénz kell. Tapasztalatunk, a műszaki fejlesztés nemcsak pénz, hanem szemlélet kérdése is. Azokban az üze mekben, ahol a terméket gond nélkül tudták értékesíteni, ott elaludtak a fejlesztéssel, a fejlesztő mérnököknek, vezetésnek plusz munkát, nyűgöt jelen tett az uj gyártmány bevezetése. Ezeknél a vállalatoknál csak idő kérdése a \ bsz teségek növekedése, a lemaradás regisztrálása. Nos ezt a tartalékot keressék és találják meg ezek hasznosításának módjait a gazdálkodó egységeink párt szervezetei, vezetői. Ebben a feladatokban szorosan illeszkedjen annak a vizs gálata, hogy az uj feladatok végrehajtására alkalmas e a jelenlegi vállalati szervezeti rendszer. Vannak üzemek, ahol a létszám felére zsugorodott, a profil jelentősen átrendeződött, a gyáregységek önállósága növekedett, egye dül ami a régi az a megszokott szervezeti rendszer, ahol megszokták, hogy van személyzeti igazgató, meg a hozzátartozó apparátus - bár a személyzeti mun ka a régi feldolgozásban már régóta nincsen. Keressék az üzemek, intézmények a korszerűbb vállalati niearchia kialakításának módjait, ezzel együtt egy igazságosabb belső vállalati közteherviselést és az ennek megfelelő bérezési rendszerben rejlő tartalékokat, mert az elosztási viszonyokban levő feszült ségnek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi forrásai is vannak, amelyről kevesett beszélünk, de jelentősége óriási. Gazdasági egységeink feladatait tovább lehetne sorolni, az exportnövelés, importcsökkentés, takarékosság és egyéb vonatkozásban. Nem teszem meg, mert ezek a feladatok nem újak, minden vállalati tervben, munkaprogramban ezek rög zítettek. Ezek közül csak arra térnék ki, hogy a vállalatok a saját progra múkban fogalmazzék meg az uj, előbbrevivő bérrendszer létrehozásának igényét, és úgy kapcsolódjanak már most a kezdetétől a bérreform kidolgozásához, cé lul tűzve, hogy vissza kell állítani a főmunkaidő becsületét, miközben gon doskodni kell az esetlegesen csökkenő vgm-ek kieső kapacitásának pótlásáról, amely pld: egy Danuviában az össztermelés 15 %-át teszik ki, még annyit, hogy szakítanunk kellene ezekkel a különbözőeltanult módszerekkel, amelyeket a kiskapuk jelentkeznek a munkaidő meclassabbitása terén. Abból kell kiindulni,
