Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1987-09-24
14. nem lehet azoknak az összesítése, de fordítva is igaz, az üzemek feladatterve nem lehet a kerületi program egy-egy szelete sem. Ezzel együtt az a vélemény alakult ki, hogy a PB ülés vitája alapján javaslataink legyenek a gazdálkodó egységeink pártszervezetei felé, amelynek lényegét ma tolmácsolni szeretném. Zuglói pártértekezlet célkitűzései helyes irányvonalu, annak végrehajtási irá nya egybeesik a kibontakozási program igényeivel. Szükséges viszont annak né hány elemét aktualizálni, és amit keményebben kell megfogalmazni az a végrehaj tás módszerei és az eltökéltség kell hogy legyenek, mert ebben lehet a változás lényege. A döntő politikai feladatunk, hogy a hangulatot alkalmassá tegyük Zuglóban a kormányprogram elfogadására és végrehajtására. Ennek első feladata széleskörben pontosan megismertetni politikai és gazdasági céljait, kidolgozni helyi céljait, végrehajtási módszereit és nem elhallgatva azt, hogy a végrehaj tás milyen erőfeszítéseket és áldozatokat fog követelni, de azt sem, hogy mi lyen eredményeket hoz annak teljesítése és mi történik ha azt nem hajtjuk vég - re. A végrehajtás eredménye a programban szerepel - 3 év - a romlás megállitá - sa,majd egy egyenletesen javuló életkörülményeket biztositó országgá kell vállnunk,de nem azt tudni, ha nem hajtjuk végre - erről kevés szó esik napja inkban - az mivel járhat: fizetőképtelenség, tőkés importot csak előre kifi zetett tőkés devizáért kapnunk, és mivel az nincs, az ipar harmadát, felét le kellene állitani, az életszínvonalunk egy csapásra megfeleződne és talán egy évtized is kevés lenne az újabb talpraálláshoz. Vitáink során igen sokan felvetették, mi a garancia a program végrehajtására? Hiszen eddig is voltak helyes célkitűzések, amelyek nem valósultak meg. És ez igy igaz, (munkaidő alap alkoholizmus, erőtlen mellék utaknak bizonyultak) Ezekből a tapasztalatokat leszűrve újból rá kell döbbennünk, hogy a legfőbb figyelmet az emberi tényezők-^ ben rejlő tartalékokra kell összpontosítanunk és ezt a PB ülésen felszólalók valamennyiren alátámasztották. Ahogy Grósz elvtárs tegnap kifejtette, komoly hibákat követtünk el, amikor az érdekek szerepét leszűkítettük, pusztán anyagi érdekekre, amelynek a szerepe kétségkívül nagy, ezt lebecsülni nem lehet. De egy szocialista országban az ember-dologi viszonyt nem lehet az ember ember közötti viszony fölé emelni és ezt a tévedésünket is sürgősen hely re kell hoznunk, ez feladatot jelent pártszervezeteinknek, mindnyájunknak. Ezt az elvégzendő munkát csak úgy fejezhetjük be sikeresen, ha az érdekek és a felelősség rendszerét kiszélesítjük az erkölcsi érdekekkel, hiszen a jövőnket nem elsősorban az elosztási viszonyunk jósága, hanem az áldozatkészség, az ügy vállalása, az uj értékek magasabb szintű termelése fogja megalapozni. Ennek egyik fontos feltétele a vezetői magatartás, a vezetői készség és alkalmas ság kérdése, hiszen ismerjük a gyakorlataink alapján mit jelent egy személy, egy vezető jelleme, eltökéltsége egy vállalat, de még egy ország történeté ben is. Meghatározó lehet, pl: a pártértekezlet óta 8 üzemünkben tapasztaltuk
