Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1987-09-24
13. Szabó elvtárs! A közelmúlt néhány hónap atmoszféráját, hangulatát folyamatosan elemeztük, igyekeztünk reális képet kapni a különböző rétegek hangulatáról, aktivitásukról és nem utolsó sorban arról, hogy ez az aktivitás milyen irányú és mit, vagy inkább kiket képvisel. Amiben a hangulat egységes volt az, valamiféle jogos szo rongás, aggódás, a vívmányaink mindenekelőtt, az eddig elért életszínvona lunk féltésében volt érezhető. A KB julius i ülése óta rendkívül sok fórumon és egyéni beszélgetéseken cse réltünk nyilt, őszinte véleményt, párttagjainkkal, pártonkivüliekkel , a jelen legi politikai és gazdasági helyzetünkről, többek közt arra igyekeztünk választ keresni, mi volt az igazi oka, hogy ilyen helyzetbe kerültünk, felvetődtek _ olyan hajsulyos kérdések is mint, hogy ennek politikai, vagy gazdasági indí tékai vannak és a felelősség bonyolult kérdéseivel is igyekeztünk szót érteni . A hangulat változásait jól érzékelhető csomópontok jellemezték és ebben a lég - döntőbb a KB júniusi, majd a parlamenti ülésszaka volt, amelyet mindenki ism er és tudhatja, hogy az nemcsak gazdaságpolitikai vita volt. Ezt érzékelhettük abból az óriási nemzetközi érdeklődésből, amelyet tapasztalhattunk egyaránt a testvéri szocialista országok részéről, akik jószándékuan, aggódva figyelték az eseményeket, az országgyűlési vita előtt és közben, felismerve azt, hogy hasonló utat kell járniuk és hamarosan hasonló fejlődési vajúdáson kell, hogy átessenek ők is. Mig a tőkésországok kíváncsian méregették, vajon hogyan ala kulhat országunkban a politikai erőviszonyok, hogyan végződhet egy ilyen vita egy szocialista országban, az egy pártrendszer mellett, egy egyre nagyobb súllyal rendelkező parlament szerepét illetően. A vita nem fejeződött be és ez még nem egy lefutott téma, csak most kezdtünk egy minőségében uj és szokat lan szakaszt, de a vita jellege megváltozott. Ennek a változásnak a lényege pozitív, van kormányprogramunk, amelynek némely eleme ugyan feltétlenül változni, finomodni fog, van uj szimpatikus miniszterelnökünk és mostanában érződik ismét felerősödni az az igény, hogy most már valóban lássunk hozzá és cselekedjünk, zárjuk le a sokszor már értelmetlennek tűnő vita szakaszát. Most folyik üzemeinkben az a munka, amely során áttekintve sAJát gazdasági helyzetüket, megfogalmazzák a kollektívák legfontosabb teendőiket, amellyel kapcsolódnak a kormány kibontakozási programjához. Szólni kell arról is, hogy az eddigiektől eltérően nem volt és ma sincs egyértelmű felfogás abban, hogy egy kerületi PB rendelkezzen e saját program mal, vagy ne, hiszen a kormány programnak a végrehajtás/ záloga az igen sokszínű gazdasági egységeink tevékenységében rejlik, egy kerületi program
