Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1986-12-04
A jelentés a pártépitési munkabizottság tagjainak bevonásával készült. Vázlat alapján, a kerületi keresztmetszetet figyelembe véve, pártszer vezeteink önértékeléseiből, a kádermunkával összefüggésben készült dokumentumokból előzetes vitaanyagot állítottunk össze. Ezt 9 beszél gető csoporttal vitattuk meg, mint egy 80 fő bevonásával, akik el mondták véleményüket, ami elősegítette a jelentés tervezet összeállí tását. 10-12 fős csoportos beszélgetéseken a PB., PVB, alapszerveze ti titkárok, tömegszervezeti, gazdasági és zemélyezeti vezetők, vala mint közművelődési, kulturális, egészségügyi területek képviselői, lakóterületi aktivisták vettek részt. A véleményezések során sok hasznosítható észrevételt, javaslatot kaptunk, ezeket igyekeztünk be építeni a jelentésbe. Felvetődött több olyan kérdés is, amely túlmutat a kádermunka problémakörén, illetve kerületi szinten nem lehet megol dani, mint pl: a vezetőképzés és továbbképzés jelenlegi rendszere, tisztességes vezetői visszavonulás, stb. A jelentés tervezetet októ bér 20-án a pártépitési munkabizottság megtárgyalta és elfogadta alapanyagként a mai pártbizottság ülésére.Itt nagy hangsúlyt kapott: a kádermunka demokratizmusa, a vezetői követelmények értelmezése, az utánpótlás és kádercserék diszharmóniája, a káderpolitikai és a gyakorlat ellentmondása, A megváltozott társadalmi környezet, a bennünket ért hatások bonyolul tabbá és általában nehezebbé tették életünket, kedvezőtlenül hatott a kádermunkára is. A változások, a követelmények ma más karakterű ve zetőket igényelnek, gondolkodása kreatív, munkavégzése menedzser tipúsu kell, hogy legyen. Nagy ellentmondás, mig nő a vezetőkkel szembeni követelmény, igénytámasztás, ezzel nem tart lépést anyagi, erkölcsi megbecsülésük, csökken a vezetői munka presztízse és ez által a vezetői beosztás vállalása iránti hajlandóság. A kádermunkánál mai azt is fi gyelembe kell venni, hogy az egyéni érvényesülésnek nem az egyetlenétja a vezetővé válás, mert az egyéni törekvések, ambíciók az új vállalko zási lehetőségek konjukturájával élve, komolyabb anyagi egzisztenciát biztosítva - könnyebben hasznosíthatók. Nem segíti a perspektivikus vezetővé válást az sem, hogy a gazdasági életünkben most már tartósan jelenlevő problémák, a közvéleményben vezetőellenes hangulatot váltanak ki. Ez részben természetes, mert a gondok és problémák jelentős része végsősoron ide vezethető vissza, de nagyságrendje gyakran indokolatlan,
