Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1970-11-20
r ti- 4 -ról, árkiegészítésről, a városi és községi hozzájárulásról. Ezek ismeretében most már a kerület vállalatainak lehetősége van és kötelessége, hogy részletes ötéves tervet dolgozzanak ki és pontosítsák az 1971 évi elképzeléseiket. 1-2 gondolatra szeretném a figyeletm felhívni: Mind a IV. Ötéves tervben, mint az 1971 évben a fő figyelmet a vállalatoknak és a pártszervezeteknek arra kell fordítani, hogy a gazdasági munka terén minél nagyobb hatékonysággal dolgozzanak. Ez azt jelenti, hogy többek között törekedni kell arra, hogy a bérfejlesztési mutató a bázishoz képest minél jobban alakuljon. Ehhez pedig az szükséges, hogy egyrészt vállalataink minél magasabb nyereséget érjenek el a te ■■melékenység emelése, a műszaki színvonal fokozása és nem az áremelés révén, másrészt pedig, hogy feladataikat azonos, vagy pedig a bázishoz képest alacsonyabb átlaglétszámmal oldják meg. x Ennek a mutatónak a kedvező alakulása esetén válik ugyanis lehetségessé, hogy a vállalatok az átlagkereseteket megfelelő mértékben növelhessék. A Népszabadság szerdai számának közgazdasági rovata részletes ismertetést közöl a bérfejlesztési mutatóról és ott olyan példa is szerepel, hogy évente, ha jól emlékszem 7 %-os bérfejlesztés is adható úgy, hogy az év végi része.edés ne csökkenjék, ezt kissé túlzottnak tartjuk. A tájékoztatóban szerepel, hogy általában a munkás és alkalmazotti átlagkeresetek a jelenlegi tervekben 14-18 • %-kal emelkednek, ami az árak tervezett népgazdasági emelkedése miatt semmiképpen sem kielégítő és elegendő. Azt a feladatot tűztük ki az anyagban, hogy a vállalatok az eredményeik növelésével tegjék lehetővé, hogy a dolgozók életkörülményei a gépgazdasági terveknek megfelelően ala- z-s kuljanak. Tapasztalatként közöltük azokat a vállalati törekvéseket, hogy az évvégi részesedés szinten tartása, esetleges csökkenés mellett emelkedjenek az átlagkeresetek és ezen belül is jobban ösztönözzék az alapbéreket. Meggondolandó,vita tárgyát képezhető az, hogy vajon helyes-e ez a vállalati törekvés. A most életbe lépett munkaügyi miniszteri rendelet alapján ugyanis bizonyos határ felett kifizetett bérfejlesztés után már 3, sőt 4-szeres adót kell fizetni, amely nem előnyös a vállalatok számára. Részletes számításokat kell végezniük, hogy mi az optimális bérfejlesztési lehetőség és inkább arra kell törekedniük, hogy a részesedési alapból nagyobb évközi jutalmazásokat, nyereségprémiumokat fizessenek és biztosítsák az év végi részesedés szintentartását, mert igy még a fizetése elésben nem részesült dolgozóknál ez jelentős. A tájékoztatóban megállapítottuk, hogy a felkészülés időszakában erősödött a gazdasági vezetők részéről az a felismerés, hogy a pártszervezetek nem valamiféle belső ellenzékei a gazdaságvezetésnek még akkor sem, ha bírálnak, hanem felelősségteljes munkájuk segítői. L —5 - -—J