Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1970-09-11

r­­n _ 15 - Sgz: oo5o4 Következik, hogy van mit tenni ezen a területen, itt nemcsak arról van szó, hogy még ma is törekednek a létszám növelésé­re, hanem arról, hogy még mindig nagy a fluktuáció os arról_ is, hogy az alkalmazotti létszám sókkal joboán nővel.szik, mint a munkás ál 1 .,mány. A legtöbb vállalatnál emelkedett a kilépők száma. Pl. a Danu­­viánál 28,1 5$, a KUTESZ-nól 2?,8 %, az EAG-nál 27,4 /ó-kal több volt a kilépő. Az Aluminiumgyárban viszont 9,7 %-kal csőmként. kedvezőtlenül hat a termolókónysóg alakulására a túlóra fű­használás megnövekedése. A gépipari villdutok lo,2 •' -kai több túlórát használtuk fel, mint a bázis időszakban. A legnagyobb túlóra növekedés a KUTESZ-nól és az Aluminiumárugyúrnál_volt. Az előbbinél több mint háromszorosára, az utóbbinál pedig kétszer., sőre /7.000 - 14.000/ emelkedett. A Telefongyárban 14,2 %-kal használtai: fel több túlórát. A Danuviában viszont 25,1 A-kal kevesebb volt a túlóra felhasználás. ** A könnyűipari vállalatok túlóra felhasználása is kétszeresé­re nőtt. A Kalapgyárban 132,5 %-kal növelték a tudóra fel­használást. Az Épülőtaszthlosipari Vállalat 33,8 /--kai, a Reónul Binomvegyszoröyár “>o m-kai használt fel többet. Jelentős mértékben emelkedett a túlórázás, van olyan vállalat, /Irodagép/ ahol az egyfolytában végzett 8 órai túlórát csal: háromszorra lehet elszámolni, vagy olyan,, ahol a 1 dolgozott túlórákat csúsztatásban adják ki pl. Pilmtcchnikai Vállalat. Több hűyen előfordul, hogy a többletmunka végzéséért célpré­­, miumot tűznek ki. A dolgozók a munkaidő leteltével bélyegez­nek, de a munkát tovább fűytatják. felsorolt problémák hatása kétirányú. Egyrészt a munkásál­lomány jövedelmén belül aránytalanságok keletkeznek, másrészt károsan befolyásolja az egyes dolgozók erkölcsi értékítéletét, amely rontja az üzemi kollektívák politikai hangulatát. Itt szeretnénk megemlíteni a készlet alakulás gondját is az l$7o első félév ta asztalaiul alapján. Az összes készletek értéke a gépipari vállalatoknál 18,9 %-kal emelkedett. A leg­nagyobb mértékű a Tele-fongyárban 3o,9 Csökkenés a KUTESZ­­. nól volt 1,3 /ó. Az összes ...észleten belül az anyagok ós u fogyóeszközök értéke 8,2 f-kal, a saját termelési készletek értéke 44,6 %-kal emelkedett. A közlekedési vállalatok összes készleteinek• értéke 6,9/--kai volt magasabb, mint a bázis időszakban. A 22. AKÖV. készlet­­növeke óse 45,2%-os volt, a Peanul Pinomvegyszergyáré 25 a, á BM, Gépkocsij .vitánál 5,5 ; -os cső...kenés következett be, A könnyűipari Vállalatoknál 6,6 kai, a Bővárosi Tanács Vállalatainál 15,7 ; -kai nőit. Legnagyobb volt az enűkedós a fővárosi vuitó Szerelő Vállalatnál 45,5 /-* Erre ugyancsal: szer, inénl: lel.öivni a figyelmet párt ós ó ■.zdasági vezetőinknek egyaránt. U______

Next

/
Thumbnails
Contents