Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1970-01-09
_ _ . ----------------------- --------------------------------- , ------------ ---------------------------------r n- 12 -Somló elv társ: Az anyag egyik része azt mondja, hogy a közvélemény bizalmat ad. Véleményem szerint fogalmazzuk úgy át, ahogy jobban megfelel a tényeknek. Arról van szó, hogy pártunknak egy nagyon lényeges és alapvető kezdeményezése ez éspedig az uj gazdasági mechanizmus. Ennek első évét alapvető sikerekkel zártuk. Ezzel lényegében a zökkenőmentes átmenetet biztosítottuk,a külker, vonatkozásban pedig lényegesen javult a helyzetünk. Indokolják azonban bizonyos hibák a módosítást. Ezekre a párt és a kormány felfigyelt, ezeket korrigálta. Ezeknél a hibáknál az alapvető kérdés a fejlődés tempója. S amit nekünk csinálnunk kell, az a fejlődés tempója. Ha a fejlődésünk nagyobb, akkor' nagyón-nagyon hosszú idő múlva, de utói fogjuk érni a fejlett tőkés országokat. Ha figyelembe vesszük a színvonal különbségeket, akkor látni kell, hogy belátható időn belül való utoléréshez fejlődésünk ütemének valahol a 7-8-9 % között kellene évente lenni. Ha a szocialista tábor országait nézzük, többségében velük együtt sokkal alacsonyabb - csak a SzU, az NDK - éri el az előbb emlitett 7-8 %-ot. A fejlődés az egészséges tendenciákat takarja, nincs szó arról, hogy a fejlődés üteme lelassul, de az lényeges, hogy ennek a növekedésnek fontos feltétele egyrészt a termelékenység, másrészt a termelés volumenének a növekedése. Én helyeslem ezt a fejlődést. S itt nem egy jelenségről, hanem egy folyamatról van szó, - s ez/ a folyamat a demokratizmus. A közélet demokratizmusának elmélyítéséről, ennek folyamatáról van szó. S mi az, ami ennek érdekében történt? A következő bekezdésben azt mondja a jelentés,hogy a gazdasági vezetők megálltak a helyüket és a szükségleteknek megfelelően dolgoztait. Azt hiszem, hogy ez nincs igy. A gazdasági mechanizmus indirekt gazdasági ösztönzőkre épit. Szávó elvtárs azt az előbbi napirendnél elmondta, amikor arról beszélt, hogy csak a lakások építésének teljesítésére mennek rá, nem a kapcsolódó beruházásokra, mert ez nem szerepel a tervben olyan súllyal. Ha azt kérdezik, hogy mire vagyok i**. a legjobban ösztönözve, nyilván nem azt mondtam, hogy a népgazdaság/ érdekeinek teljesítésére vagyok ösztönözve, hanem arra,hogy a részesedési alap minél nagyobb légyen. Ez ösztönzi a helyi vezetést. Ezért úgy javasolom megfogalmazni., hogy noha az érdekek - mégpedig a csoportérdekek erősebben érvényesültek, mindennek dacára meg lehet állapítani, hogy a szükségletek kielégítése nagyvonalakban megtörtént. A 2. oldalon a szolidabb ütemről Írnak. Én szeretem, ha magyarul beszélünk. A szolidabb ütem több tényező hatása alatt alakult ki. Az más dolog, hogy most még a fejlődés ütemét nem tudjuk növelni, de szolidabbnak írjuk, - azt javasolom, - hanem nevezzük alacsonyabbnak; vagy hosszú távon nem kielégítőnek. Az igaz, hogy,arra kell ösztönözni, hogy a népgazdasági tervek helyi lehetőségeknek megfelelően kerüljenek elfogadásra, - de helyesebb, ha a vállalati érdekeket úgy fogalmazzák meg, hogy a népgazdasági érdekeket ne sértsük meg. Azután a következő mondatban van, hogy a lehetőségekhez mérten hasznosítani. Hogy mi a lehetőséghez mérten, arra Schumeth elvtárs már mondott példát a fegyelmi ügyek ismertetésénél. Javasolom, hogy azt is vegyük bele, hogy az előkészítés alatt az is értendő, hogy a dolgozók megfelelő informáltsággal rendelkezzenek. L— - -f-- — 1 _
