Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-10-03
inujir—W.r“ i i 1- 6 -Perspektívát a gazdasági fejlődésünknek nem nyújthat, továbbra is a nyereség marad a középpontban, olyan gazdasági talajon, amelylyel rendelkezünk. Ez pedig azt jelenti, hogy a munka intenzitása marad frövid távra,hosszú távra pedig a műszaki fejlesztés. Világos dolognak tartom, hogy ez nem egyszerűen a helyi vezetés jószándékán múló kérdés, s nekünk szembe kell néznünk azzal, hogy csak hosszú távon és csak nagyon nehezen tuc&ik megoldani, és tényleg nagyon jelentős mértékben kell támaszkodnunk a szocialista öntudatra vezetőknél és nem vezetőknél egyaránt. Felvetném, hogy ki lehet-e békülni azzal,hogy egy csomó gazdasági vezető úgy gondolja, hogy a nyereségben minden tükröződik, s akkor elég ennek alapján nézni az eredményt. Az nem rajtunk múlik, hogy az anyagi ösztönzők hatása csak korlátozott körben működik. Meg kell nézni, hogy kit marasztalnak el? - Amit Schumeth elvtárs is mondott. - Nyilván azt, aki a kevesebb nyereséget éri el. S ezért még a minisztériumot sem marasztalhatjuk el, mert fölöttük is vannak, s ha valamiért elverik rajtuk a port, az éppen a jövedelmezőség. ** Én úgy nézem,^-el lehet^bocsájtani a felesleges munkaerőt, s a bérét ki lehet fizetni a maradottaknak, mert nem túl nagy munkaerők a kapun kivül és magasabb bér a kapun belülieknek, mind ólyan, ami javítja a munkamorált. De mivel ezt nem lehet, ezért az ösztönzőinket is ahhoz kell idomítani, ami lehetőségeink vannak és olyan módszert keresni, ami a mi szocialista rendszerünknek megfelel. Mindenesetre nagyon óva kellene indíiaai inteni mindenkit az olyan részintézkedésekből, ami csak látszateredményeket takar és az alapvető problémákat nem oldja meg. Gór Nagy elvtárs: Úgy gondolom, az anyagnak a PB elé való hozása nagyon fontos és aktuális kérdés. De - úgy gondolom, - nem eléggé tisztázottak azok az alapvető kérdések sem,hogy a PB és pártszervezetek irányitó és segítő munkája milyen irányba fejlődjön. E munka módszerei is fokozatosan fognak kialakulni, ahogy a gazdasági vezetés módszerei is az uj gazdasági mechanizmusban. Az első téma, amit ilyen szempontból - nem a gazdasági mechanizmus, nem a gazdasági feladatok, - hanem a gazdasági mechanizmus viszonyai között a pártszervezetek, a kommunisták feladatainak tartok, az az a kérdés: hogyan kapcsolódik és hogyan helyes kapcsolni a gazdasági mechanizmust és a párt politikai - és gazdaságpolitikai - céljait. Úgy vélem, hogy a párt politikai és gazdaságpolitikai céljai világosak. A gazdasági mechanizmus ösztönzői a mostani viszonyokban megpróbálják bontani ezt a gazdaságpolitikai célokat, amelyek végső soron politikai célokká fognak válni. De azt is világosan kell látni, hogy a gazdasági mechanizmus ösztönzői azok nem tudják összességében követni a párt gazdaságpolitikai és politikai céljait, mert részdolgokat szabályoznak csupán és a részeket csak akkor lehet helyesen összefogni, ha vannak emberek, vannak szervezetek - és véleményem szerint ezek a pártszervezetek, - akik látják világosan a részek helyes összefüggéseit, annak arányait és ennek a szád-életében alkalmazzák is ezeket, nyúlnak ezekhez a kérdésekhez. L----------~ --------
