Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1969-02-21

r "i- 14 -A pártidemokráciáról, a pár ttagság áativitásáról is szó esett. Alapvetően úgy hiszem, a partdemokrácia érvényre juttatásának keretei azok teljes egészében biztosítva vannak úgy hiszem, az egész kerületben, - az országos pártmozgalmon belül is természe­tesen. De mégis úgy érzem, el kell mondani, hogy egy bizonyos kéret-jamely lehetőséget teremt, vagy nem teremt a pártdemokrá­cia érvényre jutásához, - ez nem urnádén, a tartalmi része.az, hogy mennyire tud élniaa tagság ezzel a lehetőséggel., ami számá­ra biztosítva van. ügy érzem, egyértelműen leszögezhetjük, hogy a tagság részére a lehetőség biztosítva van, de nem ilyen egyértelmű a tartalmi része. S itt van amiért vitásabb kérdés­ként vetődik fel. A közelmúltban a VEGYTERV pártszervezeténél 1 is foglalkoztunk ilyen kérdéssel. Az egyik legfőbb okként a kö­vetkezőt tudnám elmondani: vitatkoztunk az elvtársakkal, hogy vannak 1945-ös párttagok, akik nagyon aktivan dolgoztak, harcol­tak és bizonyos időnként visszahúzódnak. Ez a probléma az aktivi­zálással összefügg-e, vagy nem függ össze.; vagy a pártdémokráciá­­val, - mert hiszen bizonyos kérdésekben rögtön aktivakká válnak. Uj módszert kar tünk, ennek következményei, ennek kihatásai az e- ’ gész pártmunkára egy lényeges változást eredményez a pártmunka módszerében, stílusában, a pártmunka irányában. Ennek az uj módszernek a megértése megvan, ma már elfogadja a párttagság, he­­>esli. Lehet, hogy nem jól értettem, amit Csányi elvtársnő mondott, de szerintem a hármas követelmény szükségességét nem lehet vitatni. Abban messzemenően egyetértek, hogy máról-holnapra nem jön létre, ez egy folyamat, de hogy ki kellett tűzni a pártnak irányvonal­ként, célul, - azzal messzemenően egyetértek. Abban persze van igazság, hogy nincs mindenütt olyan számú káder, aki maradékta­­l lanul testesíti meg ezt a hármas követelményt. De mint követelményt oda lehet állítani a vezetők elé, hogy felnőjjenek ehhez a köve­telményhez. Vagy pedig ha nem tudja semmiképpen elérni ezt a szintet, akkor lehet eljutni odáig, hogy esetleges esetére szánjuk rá magunkat. Schumeth elvtárs összefoglalja a vitát: > Ami itt a hangulatot és a hangulatra kiható tényezőket illeti, benne azt, hogy a kiskeresetű és a többgyermekes dolgozók körül­ményei. Amikor mi utalunk arra, hogy ezek a dolgok a.hangulatra kihatással vannak,ez alatt nem értjük azt, hogy a meglévő köz­hangulatot megváltoztatják. Én nyugodtan merem állítani, hogy a kiskeresetű emberek többsége is egyetért a párt politikájával;- csak szeretnék, ha gyorsabban haladnánk. Itt az emberi vönatko­­zásoknál, lehet, hogy ez a stagnál szó eltúlozza a dolgokat. Mi csak arra akarunk utalni és azt szeretnénk,hogy tisztázódna, - nem minden irányú tapasztalat ez, - az embereket csak munkaerőnek nézik elsősorban, kiindulva a közgazdasági szemléletből. Holott nemcsak munkaerő. Értem alatta azt, hogy egyesek hogy beszélnek a dolgozókkal, másrészt a bérek oldaláról, az anyagi oldalról foglalkoznak csak az emberekkel, kulturális, egyéb dolgokkal keve­sebbek foglalkoznak. Mi nemcsak egyszerűen szocialista társadal­mat építünk, hanem a szocialista emberek társadalmát építjük a szocialista emberekért. Ilyen oldalról gondoljuk ezt. El tudom képzelni, hogy ezt a stagnál szót elhagyjuk. L-----'• —j

Next

/
Thumbnails
Contents