Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-08-29
r “í í *- 4 -Még egyet az információhoz, a kategóriák eltörléséhez. Én nagyon sajnálom. A differenciálás fenntartása miatt helyesnek tartottam ezt. A minősítés volt az, amely felébresztette bennem az analógiát ezzel. Még az iskolai végzettséghez: van bizonyitváxy a pártiskolai végzettségnél is, de azt hiszem, egy kicsit túlzott szerepet kap. Nálunk kb. 200-250 ember vesz részt valamilyen oktatási formában. Félévben elég szoktak kerülni az osztályzatok és nekem feltűnt az a furcsaság, hogy amíg a nem pártiskolai osztályzatok széles skálát mutatnak, addig a pártiskolai osztályzatok vagy 4-es, vagy 5-ös, túlnyomórészt 5-ös, ami bizonyos kételyt támaszt bennem, hogy az osztályzatok helyesen tükrözik az ismereti szintet. Én az anyagot jónak tartom, érdekesnek. Helyesen utal rá, hogy a Pol. Biz. határozatát igyekeztünk helyesen alkalmazni, - s korrigáltál is dolgokat Ozimák elvtárs, amik bennem isflsételyt támasztottak. Mint pl. hogy ha az anyag bizottsági anyag, akkor ezek a dolgok bizonyos doígok fényképezése és egyének megállapításai , mint pl. a vezető készség, amit ugyan hogyan lehet definiálni és megállapítani? Takács elvtárs: Ez az anyag több, mint amivel a VB foglalkozott a korábbi anyagokban, s tükrözi a telefongyári tapasztalatokat is. Ezért én az anyaggal egyetértek. Azzal is egyetértek, hogy az anyag feldolgozása a határozat megjelenése óta elég jó ütemben történt, s az előzőektől eltérően meglehetősen nagy aktivitást váltott ki. Különösen ott, ahol korábbi döntési jogkörrel rendelkező pártszervezetek voltak és a határozat vélemény nyilvánításra módosította. Azt hiszem, itt az ideje, hogy a véleményezési jogkörnek megfelelően szerezzünk érvényt most már a pártszervezetek tevékenységében. Meg kell állapítani, hogy az uj jogkörrel kapcsolatos korábbi aggodalom már elült, s tulajdonképpen ez a véleményezési jogkör döntési jogkör, nálunk legalábbis, ahol üzemi pártbizottság van. Tehát a problémát azzal kerüljük meg, hogy egy magasabb szintű pártszervezet döntési jogkörét használjuk fel arra, hogy a pártszervezet véleménvezési jogkörét döntési jogkörként alkalmazzuk. Az tény, hogy sok ilyen vitára nem került sor, általában a gazdasági vezetők igyekeznek a pártszervezetek véleményével megegyező döntéseket hozni, - többségében. S azt hiszem, itt kell még szorgalmaznunk egy kicsit ennek a határozatnak a végrehajtását. Azt hiszem, a kádermunka segítésében, irányításában ezen a területen még sok probléma van. Sokkal inkább a személyi kérdésekkel foglalkoznak, - leváltással, beállítással, fizetésemeléssel, stb. - és sokkal kevesebbet foglalkoznak a kádermunka egészének vizsgálatával, tapasztalatainak elemzésével. Éppen azért kellene a határozatnak érvényt szerezni a véleményezés tekintetében, hogy sokkal inkább figyelmet tudjunk fordítani a kádermunka irányításának egészére. Erre kellene szerintem jobban figyelni. A másik kérdéscsoport, amiben véleményt szeretnék mondani, ez a hármas követelménnyel kapcsolatos. Az anyagban 5an egy olyan megállapítás, hogy vannak, akik a hármas követelmény érvényesítését utópisztikusnak tekintik. Én is azok közé tartozom, akik »hogy a közeljövőben ennek a hármas követelménynek minaen tekintetben eleget tudunk tenni. L —- --J