Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-04-12
r “i-9-A másik kérdésem a tanácsapparátus problémája. Véleményem szerint is az apparátus fejlődött, képzettebb, okosabb, mégis úgy jön vissza, hogy nem megy tovább a probléma, eldugult, bürokratizmus stb. Valószínű részben ez is igaz. Valóban úgy van, hogy nem lehet úgy kezelni, hogy az apparátus a hibás, a tanács nem hibás, vagy fordítva. A tanács vitassa meg a tanácsapparátus vezetésének is a tevékenységét, ha kell, hogy’ ott se legyen probléma. Ezzel nem csökkenteni akarom a tanácsappará— tus szerepét, de évek óta folyik a tanácsapparátusok felé a bírálat, ök vannak mindig az ütközőpontban. Nagyon-nagyon- kevés dicséretet kaptak az apparátus emberei, s itt nem kerületi problémaként, hanem a főváros felé kritikailag vetem fel. Nem lehet, hogy amikor szakmai képzettségen, színvonalban,- politikai képzettségben is ilyen követelményeket állítunk fel, s valahogy az anyagi elismerésben és az erkölcsi elismerésben sem nyilvánul meg. Tudom, hogy volt nemrégen fizetésemelés az elmúlt évben, a tanács vezetőinek színvonala bizonyos mértékig helyére állt a fizetés tekintetében, de az apparátus többi tagjánál, amely az emberekkel szüntelenül kapcsolatot tart, nehezebb a munkájuk, mint akár a pedagógusoknak, nem mondható ez el. Hogy erre a munkára felkészült embereink legyenek, azt cseréléssel megoldani nem lehet, hanem nagyontürelmes, színvonalas munkával, s ezeknek az embereknek az elismerésével, erkölcsi megbecsülésével lehet elérni. Az ügyintézők egyrészének fizetése tudom, hogy 1J00-1500 Ft. körül van, s évenként kapnak 8Ó Ft-os emelést. Szerintem itt van valahol a hiba egyik gyökere, mert felmerül az a kérdés,hogy a tanácsapparátusnak ez a lakossággal közvetlenül érintkező rétege milyen erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesül. Ezt is olyan kérdésnek tartom, amiben a PB véleményt kell, hogy nyilvánítson. Azt.is meg kellene vizsgálni és valamilyen módon megoldást találni. A harmadik kérdésem Zugló fejlesztése. Az nagyon jó-dolog, hogy ilyen szépen fejlődik ez a kerület. A Szép Zugló fogalz-s mához mégis az tartozik a ]e gjobban, hogy mennyire épül és fejlődik.Fel kell vetni, hogy a település-fejlesztéssel párhuzamosan nem fejlődik megfelelően az olyan intézmények fejlődése, amikre itt szükség van. Alig van pl. Zuglónak művelődési háza. A Telefongyár most épített valamit, nem tudom mennyire lesz az a környéké is. Kevés a mozija, ami van is össze van zsúfolva egy-két helyre. A Tanács is a jelenlegi helyén bezsúfolva lakáöókba, kellene egy szép nagy épületben egy uj tanácsház, egy modem közigazgatási épület. Felmerül az a kérdés, hogy ezt igényesebben és a városfejlesztési tervvel párhuzamosan kellene megoldani. Ez politikailag, társadalmilag, erkölcsileg mindenképpen megalapozottan a PB fórumáról is el kell, hogy hangozzon. Konkrét javaslatom az, hogy meg kellene vizsgálni,' hogy lehetne Zuglóban egy művelődési objektumot létesíteni, klubokkal, klubhelyiségekkel. A negyedik javaslatom: a tanácsnál nem rossz a légkör, azt mondtam az előbb iso Viszont nem lehet azt mondani, hogy nincs javítani való. Az emberi kapcsolatok fejlesztése terén tovább kell előbbre lépni. Sokkal őszintébb, közvetlenebb légkört kell itt kifejleszteni, s ez a pártszervezet feladata is. volna. Tehát jobban ki kellene dolgozni ami az embereknek perspektívát ad. S a hivatali vezetésnek és a pártszervezetnek kellene ebben közösen tevékenykedni, hogy kidolgozzák. Ez is olyan kérdés, amit meg kellene vizsgálni, hogy miJyen feltételei vannak. L----- J
