Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1968-12-16

s . _ vállalatok között^lképzelhetők. Tehát egymagán a dotáció tényén nem dönthető el, hogy melyik ipari tevékenységet kell megszün­tetni. Véleményem szerint igyekeznek a minisztériumok az összes tényezőt mérlegelni amikor a döntésüket meghozzák ezzel kapcso­latban. Én úgy látom, hogy nem az uj mechanizmus filozófiájáról és gazda­ságtanáról vitatkozunk, hanem a konkrét feladatokról és a konkrét intézkedésekről. Ezért mondom, hogy az anyaggal egyetértek, de hozzá értve az Ozimák elvtárs kiegészítését is, - sőt, azzal együtt jobban egyetértek, mint külön. Gábor elv társ; Az uj mechanizmus 1968-as tapasztalatai azt mutatják véleményem szerint, hogy jó utón haladunk, kellett, szükség volt az uj mecha­nizmusra, és úgy is értékelem, 'hogy ha ez nem lett volna, sokkal nehezebb körülmények között tárgyalhatnánk ma a gazdasági felada­tainkat. S ezt azok a tények igazolják, amikre szeretnék utal. Ha jól értettem, a beszámoló egyrésze általánosítva fogalmazott úgy, hogy a vállalatok egyrészénél jelentkeztek túlzott nyeresé­gek, amely mögött nincs megféLelő termelés. Nekem ezzel kapcsola­tosan a következő a véleményem: vitatkozhatunk sok mindenben, egy dologban nem szabad vitatkozunk, hogy a pártnak 1956-ban elkez­dett politikáját, ami a bizalomra és az őszinteségre épül, bármi­lyen csorba is érje. Miért kell ezt a bizalmat hangsúlyozni? Ha jól emlékszem, az uj gazdasági mechanizmussal kapcsolatban elő­ször kiadott kis könyv azt mondta, ha a vállalatok termelése, gazdaságos működése mögött valóságos termelési érték és termelés mutatkozik, akkor a nyereséget nem szabad sajnálni azoktól a dol­gozóktól, akik azt hozták. Ha most az ilyen utón hozott nyere­ségből nem adnánk meg nekik azt amit az év elején Ígértünk, altkor ez nagyfokú politikai hiba lenne. Ezért értek egyet azzal,hogy külön-külön differenciáltan, minden vállalatnál megnézni, hogy mi az, amit ügyeskedéssel értek el, - azt le kell vonni, - és mi az, amit a valóságban ténylegesen hoztak. Ha valóban megtermelt érték­­ről, a termelékenység felfejlődéséről van szó, és akkor nem ad­nánk meg az ezért járó nyereségrészesedést, akkor Cégeredményben azt a bizalmat, amivel a dolgozók támogatják most az uj gazdasági mechanizmust, ezt a bizalmat megingatnánk. Én mégiscsak felvetném, hogy ebben az országban a nemzeti jövede­lemnek kb. 10-12 %-a az, amit bérre adunk ki. De, hogy mi törté­nik a többi 88-90 -kai, ezzel foglalkozunk a legkevesebbet. Nem nálam vetődik ez fel, hanem annál, aki 1800 Ft-dt keres, nem annál, aki olyan keresettel rendelkezik, mint én. Mert aki keve­sebbet keres , annál már igen számításba jön, hogy mennyi az a nye­reségrészesedés, mennyi az a jövedelem, amit egy évben zsebre rak. Nálunk a legkisebb fizetésük a takaritónöknek van. Lehet mondani, hogy egyedi eset, egyedi, de sok olyan egyedi eset Ean, amikor nagyon kis keresettel rendelkeznek és a család ellátására nem elég. Ezért csak indokoltan lehet és nagyon alaposan megnézni, hogy mi­nek az árát emelik. Ha levisszük a mosógép árát, de ugyanakkor emelőik a, közszükségleti cikkek árát, el kell azon gondolkozni, hogy ez jó-e-' Véleményem szerint nem jó. Figyelem most már évek óta és azt várná az ember, hogy valami mégiscsak olcsóbb lesz, - de a gyakorlat azt mutatja, hogy általában nem. Az a véleményem, hogy erről az oldalról is vizsgálni kell a dolgot. b----------— -J

Next

/
Thumbnails
Contents