Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1968-11-09

r "i- 18 -Amennyiben a polgári ateizmusnak ilyen ráolvasásos módszerét próbálja terjeszteni, ateista nézeteket terjeszt; amikor az idealista világnézet alakjainak megszüntetésére semmit nem tesz, nyilvánvaló, ennek semmi értelme. Sokkal inkább helyeselhető, hogy a kommunista világnézetet terjesztve megmutassuk az idealista, a vallásos világnézet alapvető gyökereit. S egész pártoktatásunk, iskoláink ennek érdekében tevékenykednek, s azt hiszem, hogy eredményesen.

De, - s itt szeretnék egy problémát felvetni, - a vallásosság létének, viszonylagos stabilitásának és továbbterjedésének meg kellene vizsgálni, vannak-e olyan nem a múltból származó gyökerei, hanem olyan gyökerei, amelyek a mi társadalmunk ellentmondásosságából fakadnak? Ilyen pl. a lottó,vagy a bürokrácia, stb. A szerencsevárás, a szerencse szemlélet inkább a probléma itt? Az emberek köztudatában a seerencsevárás, a csodák várásának megszüntetése a fontos. Meg kell mutatni, hogy ezek hogy lehetnek az idealista, a vallásos világnézetnek, ennek továbbélésének alapjai. Amiről nem beszédünk* hogy pl. a háborús pszihózis is mennyire alapja, a háborútól való félelem is mennyire hajtja sokszor az istenhez, a templomba az embereket, különösen az asszonyokat. Megemlíteném azért a gazdasági reform adta szerencse lehetőség is.

Én csak azt kifogásolom, hogy mivel nem ateizmust, nem felvilágosítást akarunk, meg kell vizsgálni,hogy mik az okai, s a további fejlődést biztositó okokat is. Ezeknek a társadalmi gyökereit is meg kell keresni, s nemcsak a vallásnak a társadalmi gyökereit? hanem ezeknek az ellentmondást előidéző dolgoknak a gyökereit is.

A követelményeket illetően: valahogy abban kellene itt állást foglalni: azt is meg kellene vizsgálni, hogy milyen rétegeknél mit követelünk meg. Bizonyos rétegeknél más követelményt kell, hogy állítsunk, más módon kell meghatározni. Azt is meg kellene néznünk, hogy a párttagság felé is mit állíthatunk fel. Igaza van Somló elvtársnak abban, hogy a párton belül, nem magánügy va vallásosság. Dehát aprópénzre kellene váltani ezt a problémtá, hogy ez a gyakorlatban nálunk mit jelent? Hogy pl. a párttag maga ne szervezzen, ne rendezzen vallásos rendezvényt. De ha pl. egy rokona halt meg, az nemlehet,hogy azon ne vegyen részt. Én is külön válasatanám azért a temetéseket és a keresztelőt, a házasságkötést. Meg kellene jobban vizsgálni, fel kellene bontani és a párttagjaink között is tudatosítani, mert sokszor nem tudják egyes konkrét esetben, hogy mit szabad és mit nem szabad. Egyetértek azzal, hegy ez minél kevesebb legyen - az egyházi temetés, - dehát egy generáció él még, amely vallásos, világos, hogy ez úgy fog temetkezni.

Egyetértek azzal, hogy kulturáltabb, az igényekhez alkalmazkodóbbak legyenek, szerényebbek legyenác. Ugyancsak egyetértek azzal, hogy a házasságkötések nem megfelelő színvonalon történnek. S ez nem az anyagkönywezetőn múlik, hiszen, hogy zsúfolt, azon nem tud segíteni. Tudom,hogy nincsenek megfelelő helyiségek, nem épülnek kulturházak, a jelenlegi kevés, stb.

Én ilyet látok, az egyházpolitikától nem elválasztható problémákat. Ennek adminsisztrativ, áldozatvállalás és gazdasági kihatásai vannak, erre a tapasztalatokat le kell vonni.

Egyetértek Trencsényi elvtárssal, hogy végső soron a cél a humanizmusig való nevelés. Véleményem szerint a humanizmus sokkal szélesebb skálát foglal magában. Az ateizmus és a humanizmus nei/állitható egymással szemben. Én mégis csak az őt megillető helyére állítanám a nevelést etekintetben.

1— -----h---_ I