Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1968-11-09

r n ’ - 19 -V A munkások körében fokozni kellene a marxista filozófia oktatását. , Itt kellene hangsúlyozni jobban a világnézeti nevelésnek a fontos­ságát, hogy a marxista esti egyetemre viszont nem elég számban jönnek azok a funkcionáriusok és vezetők, gazdasági vezetők, akik­nek legalább a marxizmus/ 3 alkotó részét el kellene sajátítani, hogy biztosan álljanak a vallás elleni kérdésekben is. Tehát én ezt benne hagynám ezzel a kiegészítéssel. Emellett azt is bele­venném, hogy a párttagok - a munkás párttagok - között is jó lenne a világnézeti oktatást is szélesíteni. Azért javasolom, mert sok­szor olyan középiskolai végzettségű munkásember jött a marxista középiskolába, aki ezzel a témával el tdAna birkózni. Ezt az esti egyetemre is hangsúlyoznám. Virág elvtárs: A pedagógusok részéről is van bőven előrehaladás, még ha azokat a megállapításokat közli is az anyag, amikről szó van. Nálunk a taná­­rdr75 %-a szerezte a képesítését 1945.után, ez 31 főt jelent. 1960. után 18-an tettek a marxizmus-leninizmusból államvizsgát. Tehát a képzettség ilyen vonatkozásban adott, ezen a téren kétség­telenül előre jutottunk. Az elmúlt évben vezettük be a reform-tan­­térvét a 4-ik osztályban is. Igaz, hogy mi nagyon sok dolgot taní­tunk az elmúlt korokból, az ének, a zene, a barokk művészet kereté­ben sok minden szóbakerülhet. De a másik dolog viszont az, hogy egy 18 éves fiatal tud-e ol^yan szintézist alkotni a tárgyak között, mint amit mi várunk tőle? Mi a magunk vonatkozásában sokmindent teszünk. Látjuk}tudjuk azt, hogy a tennészéttudományos nevelés nem jelenti a marxista-leninista világnézetre való nevelést, csak egy lépcsőfokot jelent afelé. A pártbizottságunk tagjai jól tudják, hogy annak idején 100-as, 500-as csoportokban vezettük át párttagjainkat az ateista nevelésen, - de ez nem elég, ezt tudjuk. Mindezt csak azért mondom, hogy a pedagógusokkal szemben olyan köve­telményt kell támasztani, amilyet itt elmoddtam. Az elmúlt napokban diósaimmal beszélgettem, persze, csak egy-két kérdést kiragadva, - pl. a vallásszabadságról. Beszélgettünk róla, utána azt mondtam, nem mondhatja el mindenki úgy sem a véleményét, mert kevés az idő, ezért Írjátok le. Nagyon sok érdeket tapasztal­ás tam, amiket a pártszervezetünk fog majd a továbbiakban hasznosítani. Egy-két példát belőlük. Leírta pl. az egyik, hogy azt érti a vallás­szabadság alatt, hogy mindenki olyan vallást választhat, amilyet akar, csak az állam érdekeivel nem ütközhet. A legérdekesebb és a legkülönösebb véleményeket olvashatjuk a vallás-szabadságról. Nagyon érdekes volt az is, hogy a KISZ-t mindenki, kivétel nélkül a vallá­sos világnézettel szembeálló szervezetnek tekinti. Azt hiszem, azt a területet és azt a vonalat, amit mi KISZ vonatkozásában táp­lálunk, a tantervi vonatkozásban is be kellene táplálni, - feltét­lenül megérné. A gyerekek azt is látják, hogy az egyház kettős politikát folytat, az egyik, hogy lojálisak, a másik, hogy kép­mutatók. Mindezt nem nagyon rendszeresetten s talán na is olyan jól mondtam el, de majd mindezt abba az anyagba kívánjuk bedolgozni^, ami ké­szül majd a pedagógusokról. Nagy örömmel hallgattam a Balló elvtárs által mondottakat az egyházpolitikáról, de azt is meg kell mondani, hogy mi nem ilyen formában találkoztunk ezzel a témával. Rengeteg tapasztalatunk van, azért én nem is tartom ezt a jelentést hibásnak„hogy mindezt nem tartalmazza. L_______

Next

/
Thumbnails
Contents