Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1968-11-09

" ■ ■ ' ’ ' - ■ “ ' *' ■’ 1 1 1 — f ----------» I II MII. ,|| ---------------- . I ----------------------------------I J- 17 -Az a véleményem, hogy az egyházpolitika kérdésében, amik kérdések szerepelnek, helyes kérdések. A KB határozata szellemében vannak megfogalmazva, azok a következtetések, amiket kerületi viszonylatban vontunk le, szerinten ezek is reálisak a jelenlegi viszonyok között. Hogy ezen belül is jó lett volna egyes kérdésekben állást foglalni, mint pl. olyan kérdésekben, mint a 3-ik oldalon, hogy állami szerveink az egyházpolitikai irányelveknek megfelelően folytatják tevékenységüket Hogy ezt mondhatjuk-e mi kerületi szinten? Ismereteim szerint igen, ennek megfelelően történik. Hogy az ezzel kpcsolatos egyszeri’^ kétszeri megbeszélés elég-e, ezt lehet nézni, és esetleg, hogy a kér. PB egy-két tagja is állást foglaljon abban, hogy mi kell, hogy beszéljék meg, stb.

Ez, hogy a papok közül egyesek résztvesznek békegyüléseken, s egyes református papok felszólalnak, - nem tudom, hogy ez helyes-e? S hogy egy pap tartsa egyedül, véleményem szerint nem is helyes. Vagy, hogy a templom környékének rendezését társadalmi üggyé tegyék, véleményem szerint ez sem helyes. Ezek apró ügynek látszanak, de a helyi egyházpolitika megvalósítása szempontjából ezek mégis fontos dolgok. Vagy helyes-e az egyházi adó begyűjtésének ez a formája? Egyértelműen nem helyes, hogy úgy gyűjtsék be az egyházi adót, hogy házaljanak. Gazdaságilag, anyagilag indokolt-e? Nem adunk eleget? Keveset adunk? De akkor ennek ódiumát is vállalni kell, hogy ezt nézzük.

Azt hiszem, ezekben a kérdésekben elmentünk ameddig tudunk, azon túl,hogy a Pol.Biz. határozata is kimondja, hogy ápolni kell az államés az egyház közötti kapcsolatot.

Az ideológiai bizottságban is felmerült ez a kérdés, hogy álljon-e meg az egyházpolitika terén a következtetések levonásával, vagy az egyházpolitikának,, ha most ezt is tartjuk a legfontosabbnak, xaKXKgyxr hogy ismertessük a párttagjainkkal, és ismét helyére tegyük, van egy olyan vetülete, van egy olyan oldala, amely belső következtetések levonására, másrészt elég széles tömegpolitikai következtetések levonására ad okot és alapot. Valahogy arról van szó, hogy ez egy olyan jellegű kérdés, hogy úgy néz ki: a jelefibgi periódusban nem túl tanácsos megállni; hogy a jelenlegi egyházpolitika ez igy helyes, ezt csináljuk, - hanem a jelenlegi egyházpolitikai koncepciók sokkal jobban kapcsolódnak a világnézeti kérdésekhez. Ha még politikai kérdésként és pölitikai koncepció színvonalán is elenezzük a dolgokat, akkor egyrészt politikai következtetésbe az egész tevékenységet illetően, másrészt világnézeti következtetésre is nagyon alaposan ad módot. Ezért felmerülj hogy lehet-e, szabad-e ilyen kérdést különválasztottan vizsgálni? A tapasztalat azt mutatja,hogy lehet. Ha a PB jobban előkészíti, jobban megvizsgálja ezt a kérdést. De akkor meg kell vizsgálni azt is, hogy hol tartunk most, s a marxista világnézeti nevelésen belül hol tqrt ®ost a vallásos világnézet elleni harc.

Egyetértek azzal az állásponttal, hogy egy jó helyi feladattervet kell mindig elkészíteni ilyen feladatnál, - másrészt, s ez a másik oldala, hogy segítse a PB egész dDképzelését ennek az egész tervnek a megvalósítása érdekében.

Véleményem szerint abban is jól foglalunk állást, hogy alapvetően nincs ok az aggodalomra, Ezt a munkát kell tovább folytatnunk. Azzal is egyet tudokérteni, hogy meg kell nézni a nevelés, a nevelési tevékenységTtárBadaias a vallás társadalmi gyökere megszüntetése irányába folytatott tevékenységünket.

L=-----------1----------------------l