Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-09-02
i r* •— I í I -11- • I I szóló decentralizálás, hanem egy szervezetre értendő. Nem úgy értendő, hogy -a gazdasági vezetők kapnak nagyobb hatáskört, hanem úgy, hogy a vállalatok. Feladatunk az, hogy alkalmassá kell tenni a vállalatokat, hogy önmagukban nagyobb hatáskört kapjanak. Másik felvetésem is szervezeti kérdéssel függ össze. A hatáskörök decentralizálása egy átmeneti periódusban történik. Ebben szükségszerűen keveredik a régi és az -uj. Ebből bizonyos veszélyek származhatnak* mert nincs pontosan definiálva, hogy egy átmeneti struktúráról, vagy egy folyamatos változásról van szó. Felvetődik ebben a kérdésben az is, hogy ebbe az átmeneti periódusba a párt bele fog e avátkozni.Ehhez tartozik az is, hogy általában nem megy magától a hatáskörök leadása, mert a meglevő szervezeteknél van egy olyan tehetetlenség, hogy nem akarják leadni a hatáskört. Ilyen átmeneti nehézséget és veszélyt látok, mely az uj központi szervre, a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozik. A III.fej. 5. old. 2< bek. a gazdasági vezetők megítélésével foglalkozik. A népgazdaság érdekeit lényegében gazdasági és politikai fogalmak fogják meghatározni, az üzemek életét pedig konkrét feladatok. A népgazdaság érdekeinek megfelelően tűzzünk ki célokat a gazdasági vezetők felé. A vezetők megítélésénél nagyon fontosnak tartom a döntés kérdését. A vezetői tevékenység egyik lényeges feladata a döntés és ez soha nem a múltra, ha,, nem a jövőre vonatkozik. A vezetők megítélésénél vizsgáljuk azt, hogy korábbi döntései mennyire igazolta a jövőt. Nagyon lényegesnek tartom, hogy azok a vezetők, akik emberekkel foglalkoznak, a lelkesítés és a lelkesedés kérdését. Az emberek alkotó, kezdeményező készségéhez nemcsak jó szervezés, hanem jó ösztönzés is kell. A 2. pont, mely a "kockázat"-vállalással foglalkozik felveti a saját zsebre menő kockázatot. Véleményem szerint más kockázat vállalás, mint ami a népgazdaság zsebére megy nem is képzelhető el, Akinek hatásköre van ügyek és emberek között az nem a saját, hanem a népgazdaság zsebére kockáztat. Ezzel a kérdéssel függ össze, hogy nem szabad azért a vezetőket visszariasztani, hogy ne vállalják a kockázatot. Attól tartok, ha nem találjuk el a helyes mércéjét a "kockázat"-vállalás megítélésének, akkor ez komoly problémát fog maga után vonni. A 6. old. 1. bek, mely az operativitás és a hatáskörről szól, egy árnyalati megfogalmazást javaslok. A "pontos" szót huzzuk ki és csak "megállapítjuk és a felelősséget minden esetben érvényesítjük" megfogalmazást alkalmazzuk. Az anyag 8. old. 2. bek. mely úgy ézól: "Nagy körültekintést, a helyzet alapos ismeretét igényli annak eldöntése, hogy mikor mit és milyen módon ellenőrizzen a vállalati pártszervezet. Az ellenőrzés eredményésségének nem az a fokmérője, hogy mennyit, ellenőriz* hanem azt* hogy mit és hogyan." Ehhez a részhez hozzátenném, hogy az ellenőrzésnek eredménye legyen* mely a jövőt illetően előre mptat. Javaslom az anyag ezen részét ezzel kiegészíteni. Magát az anygot jónak tartom, alapvetően helyes így ahogy van. Komoróczky elvtárs: Az anyag pozitív oldalát, valamint annak aktualitását emelném _ ki. Ez az anyag még olyan időben került ki, hogy sok mindent, L-------------*— _j
