Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-05-06
r .... “i Somló elvtárs: .* Két dologhoz kívánok hozzászólni, a pártépités és a hatáskor kérdéséhez. Egyetértek azzal, hogy a tagfelvételeket nem lehet a spontanitásra bízni. Az intézeteknél a szakmai tudásnak nagy szerepe és jelentősége van. Arra gondolok, hogy irányt kellene venni arra, hogy a legjobb szaktudású embereket közelítsük a párthoz, kezdeményezzük a pártba való belépésüket. A másik dolog, ami az anyagban nincs élesen kihangsúlyozva, hogy rendkívül fontos és lényeges szempont a fiatalok pártba való beáramlása. A hatáskör kérdése összefügg az uj gazdasági mechanizmussal is, amely uj helyzetet teremt. Lényeges szerepet játszik az uj mechanizmusban a hatáskörök decentralizálása. Itt a decentralizált egységek vezetőinek hatáskör növekedését értem. Feladata a vezetőnek, hogy találja meg a megoldást, alkotó tevékenységet is fejtsen ki. Javasolom ezen vezetők beszámoltatását, hogy milyen mértékben fejtettek ki alkotó tevékenységet. Ehhez kapcsolódik a döntések kérdése is, amely szintén a vezetők elsőrendű feladata, ezért javasolom a döntések eredményességének vizsgálatát is. Az anyag foglalkozik azzal, hogy a pártszervezet az adott munkahely kizárólagos politikai vezetője, felelőse, ebben nem osztozik senkivel. Szerintem helytelen lenne a pártonkivüli partnereknek - mivel a partner vezetők többsége nem párttag - felmentést adni a felelősség alól. Minden alapszervezetnek irányt kell venni arra, hogy neki kell kikövetelni példaadásával és tevékenysége bizonyító erejével azt a tekintélyt, amely alapján politikai vezetőjévé válik az adott munkaterületnek. Ugyancsak vitatott kérdésként veti fel az anyag az előlépteté• seknél,stb. a hozzájárulást. Nagyon meg kell fontolni a hozzájárulásnál a megtagadást. A döntéseknek nem szubjektív elképzeléseken, hanem huzamos megfigyelésen és értékelésen kell alapulnia. A pártszervezet és a gazdasági vezetés ilyen irányú konzultálásával kapcsolatban, ha nagyobb számban különbség merül fel, ott meg kell vizsgálni az egész gazdasági vezetés munkáját, a pártszervezet munkáját. A káderkérdés alapvetően fontos, s ha ezen a területen nincs közös megítélés, akkor ez annak a jele, hogy komoly baj van az együttműködéssel. Szende elvtárs; Az eddigi vita a pártszervezetek életéről és általában a pártszerrezet szerepéről, annak jövőjéről szólt. Azt kell ebben a vonatkozásban megnézni, hogy 2-3 év múlva hogyan szerepel ez a kérdés. Az uj gazdasági mechanizmusban olyan szemlélet alakulhat ki, hogy amelyik vállalat jól fizet, ott az igazgató jó, de ahol ez fordítva van, akkor itt az ellenkező vélemény alakulhat ki. A vállalati kollektíva előtt ez a kérdés döntő súlyú lesz, mert közvetlenül a zsebükön keresztül szemlélik a gazdasági vezetést. Nehéz lesz egy gazdasági vezetőt megvédeni olyan emberek előtt, akik előtt ilyen módon jelenik meg, pl. nyereségrészesedés, stb. - vagy támadni egy olyan vezetőt, aki jól fizet. A jövőhöz feltétlenül hozzátartozik, hogy hogyan jelenik meg a gazdasági vezető és ezzel párhuzamosan a pártszervezet szerepe az emberek előtt. Előttünk világos, hogy ennek megítélése sok tényezőből tevődik össze, de valószínűnek tartom, hogy a vállalati kollektíva más szemszögből fogja szemlélni ezeket a kérdéseket. Véleményem szerint a jövő években nem a párt politikájának L '
