Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1966-09-24
I I- 9 -I- A másik, hogy nem kellene azért megkerülni a belpolitikai életen belül az életszínvonal emelkedésével kapcsolatos problémákat. Izgató kérdés az árak alakulása; a gazdasági mechanizmus nyakába varrnak olyan dolgokat, amik nem tartoznak oda. Úgy gondolom, jó volna felvetni, hogy vannak gazdasági nehézségeink és jó volna többet elmondani, hogy milyen elgondolásaink vannak. A belpolitikai helyzetünkkel kapcsolatban nem a szövetségi politikán van a hangsúly, hanem, hogy tudja-e állni, tud-e segíteni a ö®lenlegi nehézségeinket, átmenetiek-e ezek a nehézségek? Ezekről kellene többet mondani.- Egy-két konkrét kérdésben megjegyzést tennék: Kiemelném én is, hogy egynéhány helyen lehetne konkrétabb. Egyik: ki kellene mondani, hogy az üzemben, a műhelyben az ' emberekkel való foglalkozás kerüljön középpontba. Az üzemen belül az emberek nevelése, kulturális, ideológiai fejlődése - a szociálison túl - a helyi vezetőknek a feladata. A gazdasági mechanizmus reformjáról is lehet itt vitázni, különösen egyes rétegek felé erősen ki van hangsúlyozva, hogy műveltségi szintbe, kulturális szintje, helytállás, emberi, erkölcsi magatartás emelkedése. Sehol nincs kimondva, hogy az üzemeknek a gazdasági önállósodása mellett egy kulturális önállósodását is jelentené. Nem is mondanám, hogy nincs utalás erre, de pl. a 8-ik oldal 1-es pont végére lehetne, ahol fel van sorolva, hogy az üzem, a műhely, a kulturális szervezés és nevelés legfőbb bázisa is. Ki kellene ezt igy mondani, hogy a kollektívák kulturális neveléséért elsősorban az üzemi vezetés a felelős, s nem a szakszervezet, nem a népművelés valahonnan kívülről, hanem azok, akik ott vannak, azok a felelősek. S aszerint kell megítélni a vezetők munkájának színvonalát, hogy ezen a téren mit akarnak tenni, hol állnak. Tehát ez is legyen kritériuma a vezetők értékelésének, jó munkájának. Ezt javasolnám ide konkrétan. Ugyanilyen módon, a lj-ik oldalon, ahol a kommunisták befolyásáról írunk, - sokminden hiányzik. Javasolnék néháhy példát azért, hogy tannak olyan kommunisták, vagy kollektívák, ahol ennek megvan a látszatja; azután van ahol csak közepes, és van ahol lemaradás van. Nem ártana agy kicsit többet a kommunista helytállásból, példamutatáshói is egy kicsit többet megmutatni. Hogy találkozunk előítélettel egyesek pénzszerzési hajlamai miatt, ebben az esetben ^ogos Ítéletek vannak, s nem előítélet, - mert vannak az értelmiségiek között ilyenek. Tehát mondjuk meg, hogy jogosan ítélik ezt el. Ugyanakkor a hiba az, hogy egy-egy esetből nagyon általánosíthatnak, - azonban sajnos, nemcsak egy-egy eset volt. Az ideológiai munkával kapcsolatban általában azt lehet mondani, amit Gábor elvtárs is mondott? a hogyant illetően. Bár sokat tesz a kér.PB ebben az irányban, hogy a különböző szakterületek sajátos munkatevékenységébe hatoljon be a mi eszménk, sok tanfolyamot, elméleti, ideológiai vitákat folytattunk, tanulmányokat készítettünk, titkári értekezleten levittük. Ezt a munkát kellene tovább folytatni, mert ezek nagyon jók voltak és tovább kellene menni, - bírálatként vetem fel a Bp-i PB felé és felfelé is lehetne gondolkozni, hogyan lehetne a marxista-leninista világnézetet, eszmét az egyes területek konkrét tevékenységével, munkájával összekapcsolni. | Elsősorban gondolok tudományos, művészeti területekre. U—--------- _
