Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1966-09-24
r n * - 3 -Ami eltért az eddigiektől, az, hogy a pártmunka fő területeit vitatta, mint a gazdasági munka pártiranyitása, ideológiai munka vitele, az állami szervek pártirányitása, stb. Ezek a fejezetek a titkári értekezletek előtt is voltak és a titkár elvtársak vitték lefelé az itt megadottakat. Ezenkivül az volt a cél, hogy a párttagok minél nagyobb számban vegyenek részt a pártmunkában és a párttagság.szélesebb tömegei vállaljanak partmegbizatást ezidő alatt, ^gy pl. a pártcsoportok is féléves programot kaptak. Ha nem is sikerült teljes egészében elérni, hogy minden ennek megfelelően történjék, de a leglényegesebb témákat megbeszélték a pártszervezetekben. A pártcsoportoknak szánt program mindenekelőtt a Szervezeti Szabályzatból merítette témáit és egyik-másik fontosabb fejezetével a pártcsoport értekezletek foglalkoztak. Az augusztusi taggyűlésekén a kongresszusi- irányelveket tárgyalták és a Szervezeti Szabályzatot, a szeptemberi taggyűléseken a beszámolók hangzanak el és lebonyolódik a választás. 3. A jelölő bizottságok elnökeit, eltérően az eddigiektől, kb. egy hónappal előbb választottak meg. Ezzel sikerült elérni, hogy lényegileg minden párttaghoz eljutottak, megbeszélték velük, hogy kiket látnának szivesen a pártvezetőségekben. A PVB abból indult ki, hogy a jelölő bizottságok minden párttaggal beszéljenek. Másrészt, hogy a jelölő bizottságoknak ne kössük meg a kezét, hagyjuk őket szabadon dolgozni. Minden jelölő bizottsági elnökkel a PB munkatársai beszélgettek, elmondtuk, kit szeretnénk látni a pártvezetőségben, de hangsúlyoztuk, hogy kérjék ki a párttagok véleményét, és amennyiben eltér a mi javaslatunktól, u^y a parttagság véleményét juttassák kifejezésre. Szinte kivétel nélkül, ahol a jelölő bizottság javaslata eltért a miénktől, ott azt lehet mondani, hogy jobb kádert választottak az általunk javasoltnál. 4. A beszámolókról azt lehSt mondani, hogy érezzük rajtuk az előkészités során elmondottakat. Érezzük azt, hogy adtak ezekre, figyelembe vették a pártalapszervezetek és ennek megfelelően készítették el beszámolóikat, - legalábbis többségében igy volt. A beszámolók többségükben eltértek áz eddigiektől, jobban az üzemekre, intézményekre szabottak voltak. Általános tapasztalat, hogy szinte a beszámolók mindegyike hangot adott annak, hogy egyetértenek a KB határozataival, intézkedéseivel. Ugyanakkor a párttagság elég széles körében felvetődtek a KB irányvonalától való eltérések, torzulások, amit egyik-másik alapszervezeti vezetőségben tapasztaltak. Másik jellemzője a taggyűléseknek, hogy az alapszervezetekben a beszámolók és a viták is sokkal inkább a saját problémáikkal foglalkoztak, mint ahogy azt eddig tették és az eredményeket, nehézségeket elemzik; sokkal kevesebb hibát címeznek a felsőbb szerveknek, mint ezt a korábbiakban tették. Ami szintén szembetűnő, hogy sokkal többet foglalkoznak a pártélet kérdéseivel, mint a korábbiakban tették a beszámolókban. A pártélet kérdéseivel, ideológiák munkával és súlyának megfelelően a gazdasági munkával. Behatóbban és^hozzáér többen foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. A legtöbb kritika a politikaiideológiai munkánk gyengeségét érinti, - ebből következik annak az igénye, hogy ezen a területen többet kell tenni, a kerületi PB-nek is többet kell segiteni. L — * — _J
