Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
|j “ 2 0 “ * J után pedig rendbe kellett hazni gyárainkat és elérni bizonyos szinteket. Al-ckor konkrétan tudtuk megszabni a feladatokat és az emberek szeretik, ha konkrétan tudják, hogy mit'és miért kell tenni. Vasnak-e most is ilyen konkrét célok, van-e hajtóerő? Véleményem szerint nagyon sok van. Az egyik ilyen, ami nem szerepel az anyagban az, hogy be kell bizonyítani és az embereknek.meg kell mutatni, hogy a szocializmus és a kapitalizmus közötti versenyben mennyire tudunk helytállni, heg kell értetni az emberekkel, hogy mi ebben a versenyben ma meg sok tekintetben le vagyunk maradva és ezt be kell hozni. Ke 1 egy olyan hajtóerő, amive-l erre az eddigieknél fokozottabban tudjuk mozgósítani az embereket. A másik kérdés a munkához való viszony. Ki kell fejteni azt .is, hogy itt nemcsak a munkaerkölcsről van szó, hanem ez politikai kérdés is. Ez alatt azt értem, hogy a munkához való viszonyával mindenki bizonyítani tudja, hogy milyen a viszonya a szocializmust építő népi demokráciánkhoz. A harmadik kérdés, amiről nem esett szó, az ideológiai offenziva kérdése, amely nem öncélú dolog. Meg kell tanítani az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. ;.íi rontja ma legjobban a munkaerkölcsöt, a munkafegyelmet? Elsősorban az,hogy az embereknek gyakran nincs biztosítva a megfelelő feltétel ahhoz, hogy dolgozni tudjanak. Gyakran probléma van az anyaggal, vagy a rajzokkal és az emberek nem tudják a feladatokat végrehajtani,ha a feltételek nincsenek biztosítva. Ezért véleményem szerint a kimenő anyagban egyértelműen ki kellene mondani, hogy ma még a vezetők, a művezetők és a középszintű vezetők sem adják a munkájuk legjavát. Rendkívül nagy az üzemekben a veszteségidő. Egy anyagból olvastam, hogy a munkaidőnek átlag kb. 40 %-a nincs kihasználva a napi munkában. Olyan ősét is van, hogy kikerülnek az egyetemekről a fiatal mérnökök, technikusok, akik szeretnének dolgozni és nem adnak számukra értelmes feladatokat. Ez sem javítja, hanem lazítja a munkafegyelmet. Fel kell vetni, hogy mit értünk a becsületes munka értéke alatt. z—-, Ez elsősorban azt jelenti, hogy nagyobb tiszteletben kell tartani a munkaidő kihasználás becsületét is. Közüggyé kellene tenni, hogy mindenki gondolkozzék azon, hogyan lehetne eredményesebben tevékenykedni a jelenleginél. Ma még túlságosan türelmesek vagyunk a hibákkal és a fegyelmezetlenkedőkkel szemben, sőt nagyon sok esetben különböző magyarázkodásoknak adunk helyt. Az a. véleményem, hogy az üzemi demokrácia vitatásánál ki kell hangsúlyozni, hogy ez jelenleg formális, mert ugyanabban a kérdésben'öt értekezletet tartanak, amelyek fedik egymást. Inkább azt kellene megvizsgálni, hogy az értekezleteken elhangzott javaslatokat mennyire hasznosítják. Befejezésül azt javaslom, hogy az anyagnak legyen olyan része is, ahol a szocialista ellenőrzésről van szó. Ha valamivel most le vagyunk maradva és problémák vannak, ez éppen az ellenőrzés kér~ dósé, mert ezen a téren nincs rendbe a dolog, semmilyen szinten sem. Az a javaslatom, hogy mint irodalmat, a titkár elvtársak felé javasoljuk a most megjelent könyvet a szocialista ellenőrzésről. L_— ---d
