Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-10-30
r ... “i idején a demokratikus centralizmus amely áthatja a gazdasági, kulturális élet minden területét, - s ezt nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is csinálni kell. Az üzemi demokráciára és az intézményi, vagy a tömegszervezetek demokratikus mozgalmaira sem lehét olyan mechanikusan lefordítani és alkalmazni. Azt hiszem, tényleg fel kell vetni azt a kérdést, hogy a demokratikus centralizmus elve milyen területeken, milyen áttételekkel, milyen formák, milyen módszerek segítségével fejlődhet tovább. Az üzemi demokráciának nálunk elég nagy hagyományai vannak és elég sok formáját, munkamódszerét próbáljuk kikisérletezni. Véleményem szerint a demokratikus centralizmus elve az üzemekben kell, hogy érvényesüljön, az üzemi gazdasági életben, mert különben miért dolgoznánk ki ennek az egész mozgásnak a mechanizmusát? Az biztos, hogy az üzemekben a vezetés - már maga az, hogy tervgazdálkodásról van szó -T a centralizmus elvéből kell, hogy kiinduljon. Az üzem egy termelő egység, amelynek be kell illeszkednie a népgazdaság nagy egészébe. Hogy ezt hogyan végzi el, a demokratizmusnak a mozgása, alakulása - ami minden üzemben másként mehet végbe - adja meg ezeket a sajátos formákat. Abban igazga van Somló elvtársnak, hogy nem öncél a demokratizmus az üzemben, hanem egy meghatározott cél érdekében kifejtett, meghatározott munkastílus, amely át kell, hogy hassa a vezetés és a dolgozók tevékenységét. Azt hiszem, ezért arra vigyázzunk és nemértek egyet, nem tartanám helyesnek, ha úgy foglalnánk állást, hogy ez nem az üzemi demokrácia része, vagy nem kell az üzemi demokráciát is a centralizmus egységében hangsúlyozni. Arról van szó, hogy az üzemekben kialakultak éppen a cél érdekében meghatározott formák, amelyeknek milyenségét, tartalmát, működési szabályait, az ahhoz való viszonyát vezetőknek és dolgozóknak, ezt kell vitatás tárgyává tenni. ‘Egy kérdést mégis felvetnék a formáknál, amelyeken keresztül érvényesülhet a centralizmus elve. Az exponált formákon túl is van a demokratizmusnak funkciója, - s ez tapasztalható és lemérhető ahol van, s ott is, ahol nincs. Ha az üzemekben beszélgetünk egyénileg is, vagy kisebb csoportokban a dolgozókkal, akkor tucgih, hogy mennyire mernek az üzemben az emberek állást foglalni és mennyire érzik, hogy az állásfoglalásuk alapján a megvalósítás is megtörténik. Tehát állandóan funkcionál a demokratizmus is és a centralizmus is, ha nem is folyik éppen a tanácskozás. Én ezt a hétköznapok demokráciáját külön is, minÜ vizsgálandó és állandóan vele való foglalkozást nagyon hangsúlyoznám. Beszélt Somló elvtárs a demokrácia fokozatairól, hogy laikut sok és a szakértői. Bár nem tudom, az elnevezés megfelel-e, de az bizonyos, hogy a csoportok megnyilvánulása és más-más módon történik. Lehet szakszerűen ismertetni a dolgokat és kikérni a laikusok véleményét is. De sajnos, legtöbbnyire nem fordítják le az egyszerű laikus nyelvére és megmaradnak a szaknyelv mellett, s igy vannak akik ebből nem értenek semmit. h--------------d
